Globális digitális szakadék

Máltán és Új-Zélandon a legmagasabb az internetpenetráció (78 százalék). A sorban követi őket Izland (77 százalék) és Svédország (75 százalék). Magyarország a középmezőnyben, az Európai Unión belül a lengyelek (27 százalék) előtt a 24. helyen áll. Afrika a reménytelenek között.

A globális digitális megosztottság alatt elsősorban az internetpenetráció országok közti különbségét értjük. Az internethozzáférésben mutatkozó nemzetközi egyenlőtlenség oka, ahogy a többi információs technológia vagy fogyasztási cikk esetében is a gazdasági fejlettségben keresendő. A gazdasági fejlettség, bár kétséget kizáróan jelentős magyarázóerővel bír, nem minden esetben magyarázza a globális egyenlőtlenséget. Például, a közel azonos gazdasági szinten lévő Hollandia (66 százalék) és Franciaország (42 százalék) között az internetet rendszeresen használók arányában jelentős különbséget találunk.

Némi megszorítással azonban alkalmazhatjuk a gazdasági fejlettséget magyarázó dimenziónak: a fejlődő és a fejlett országok közötti internethasználatban lévő különbségeket a gazdasági fejlettség jól magyarázza, viszont a fejlett országok között lévő különbségek magyarázata kifinomultabb elemzést igényel. Jelen írásban nem célunk az okok keresése, célunk pusztán a globális internetpenetráció leíró jellegű bemutatása.


A kontinensek közül Észak-Amerikában a legmagasabb az internetpenetráció (68 százalék). Az Egyesült Államokban 69 százalék, Kanadában 64 százalékos az internethasználók aránya. Ugyan nem az Egyesült Államokban a legmagasabb az intrnetpenetráció, viszont ott találjuk a legtöbb internetezőt, közel 204 millió amerikai lép fel rendszeresen a világhálóra. Az Óceániai régióban szintén magasnak számít a penetrációs szint, a térség lakosainak 53 százaléka tekinthető internetezőnek. A térségek sorrendjében elfoglalt második hely Új-Zélandnak (78 százalék) és Ausztráliának (68 százalék) köszönhető.

Ázsiában meglehetősen nagy az országok közötti digitális szakadék. Összességében Ázsia lakosságának csak 10 százaléka tekinthető internetezőnek, úgy hogy Hong-Kong 71 százalékos, Szingapúr 68 százalékos, Dél-Korea 65 százalékos, Japán és Taivan 61 százalékos penetrációs szinttel büszkélkedhet. Kínában (Hong-Kong-ot nem számítva) a lakosság mindössze 8 százaléka internetezik, mely arány viszont 103 millió netpolgárt jelent.

A castellsi terminológiával "negyedik világba" azok az országok tartoznak, amelyek szegénységük folytán nem részei a "hálózatnak". Az internettől, mint korunk egyik legfontosabb információs eszközétől való kirekesztettségük reprodukálja és mélyíti hátrányos helyzetüket. Afrika a 3 százalékos penetrációs szintjével reménynélkülinek tűnik.

Az Európai Unión belül 49 százalék az internetezők aránya. Az élmezőnyben Málta kivételével csak régi tagállamokat találunk. Málta speciális esetnek számít: 384 ezer lakosa közül 301 ezer internetezik és 2000 és 2005 között 653 százalékkal emelkedett a penetráció. Máltát követi a sorban Svédország (75 százalék), Dánia (70 százalék), Hollandia (66 százalék), az Egyesült Királyság és Finnország (63 százalék). Nagyvonalakban elmondható, hogy az új és régi tagállamok között húzódik a digitális egyenlőtlenség. Kivételek a már említett Máltán kívül is vannak Észtország (50 százalék), Szlovénia (49 százalék) és Csehország (47 százalék) az elmúlt öt évben nagyon sokat tett az információs szakadék áthidalására. Magyarországot (28 százalék[1]) két tagjelölt ország is megelőzi az internetpenetrációban, hisz Bulgáriában és Horvátországban is a lakosság 29 százaléka használja rendszeresen a világhálót.