Sun: a választások után vége lehet a szárnyalásnak

1982 óta a Sun beégette nevét az informatika történelmébe. Számukra kedvezőtlen jellemző viszont, hogy ezek az égésnyomok mint hardverszállítót tüntetik fel, habár az ezredforduló óta az architektúrán túl az alkalmazások és szolgáltatások felületén is nagyot képesek alakítani.

A cég indulásakor a szlogen az volt, hogy a számítógép maga a hálózat, míg a szkeptikusok szerint "computer is computer and the network is network, sorry for the confusion" azaz a számítógép az számítógép, a hálózat, pedig hálózat, elnézést a félreértésekért. A cég kezdeti mottója azonban kiállta az idő próbáját. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy klasszikus piaci szereplőként céljaik közt az elmúlt évektől kezdődően a hálózat mozgásban tartását jelölik meg, amit az infrastruktúra fejlesztésével és a közösség építésével képesek elérni. A bővülés és az új szemlélet jól látható lenyomata, hogy az elmúlt időszakban 13 céget vásároltak fel, aminek révén új technológiákhoz jutottak hozzá, új fejlesztőkkel gyarapodtak, másrészt belül tudhatták az eddig is disztributált termékeket és szolgáltatásokat (pl.:StorageTek). Termé­sze­te­sen a következő kérdés, hogy mi lesz ezután?

Hegedűs Gábor ügyvezető szerint világszinten az a tendencia lesz megfigyelhető a Sunnál, hogy az eddigi főként hardveres bővítéseket felváltják a szoftverre irányuló megmozdulások, de nem szoftverkészítőket keresnek majd, hanem a supporthoz és a képzéshez tesznek majd hozzá. A K+F kiadások továbbra is kb. 2 milliárd dolláros költséget jelentenek majd a cégnek, ami komoly összeg, de ami ennél is izgalmasabb, hogy jelenleg a Sun egy 4 milliárd dollár készpénzen ül, amit valószínűleg el fognak költeni akvizíciókra, különben előbb-utóbb a részvényesek követelnék majd ezt az összeget.

A felvásárlások mellett a másik komoly tendencia a nyílt forráskód terjedése. Miért jó az egy cégnek, ha szinte minden termékének forráskódja nyílt? Az IBM és a többi konkurens a nyílttá válás előtt már dörzsölte a kezét, hogy majd mindent jól ellopnak tőlük. Ehhez képest a kék óriás kapacitásaival számolva is egy évnyi megfeszített munka lenne a 6-8 millió (!!!) programsor elemzése, ami mondjuk csak a kernelt jelenti. Ha ezt teszi az IBM, akkor legalább addig sem saját termékének fejlesztésén dolgozik, mondja a Sun. Persze nem ez vezérelte őket, hiszen az igazi lényeg abban rejlik, hogy valóban annyira bonyolult rendszerekről van szó, hogy sosincs elég hozzáértő ember, ezért szükség van az akadémiai kutatásokra és az önálló kezdeményezésekre. Ha valaki pedig letölti és képes ezeket önállóan üzemeltetni, akkor az egy komoly konkurens lehet a Sunnak, de jelenleg nem létezik ilyen cég a világon.

A stratégia tehát nem más, mint komoly közösségi hátteret építeni és nem félni az open source hátrányaitól, hiszen látszik, hogy mindezidáig senki nem élt vissza vele. Részükről pedig a fejlődés komoly piacokat nyit meg, hiszen három éve még csupán SPARC rendszereken futó Solaris felületekről volt szó, ma pedig a termékek között megtalálható az AMD 64 bites Opteronja és az Intel Xeon is. Viszont fontos kiemelni, hogy az AMD képes volt felnőtt cégként viselkedve átvenni az x86 szabvány megteremtőjétől a kezdeményezés, az innováció jogát, és a Sun azon nyomban el is hagyta az Intelt. Hegedűs elmondása szerint az innovatív megoldásokat megfizethető áron nyújtó AMD megoldásaival lehetővé vált, hogy 250 ezer forintos áron már x86-os szervert adjon a Sun, ráadásul úgy, hogy a korábbi drágább termékeinek az értékesítését ez nem veszélyezteti, hanem új piaci területeken tudtak elérni sikereket.

A hazai piacon az elmúlt negyedév óriási sikertörténet a vállalat számára, előrendelései révén pedig további jó eredményeknek néz elébe. Szektorokra bontva is érdemes megnézni a piacot. A telekom cégek jelenleg alszanak ilyen szempontból, hiszen mindannyian a 3G-vel vannak elfoglalva és nincs még kapacitás a szolgáltatások, tartalmak fejlesztésére, így a szerverberuházások is elmaradnak. Ellenben az államigazgatási szektor sebes ütemben fejleszt, hiszen számos előírásnak kell megfelelniük hamarosan, illetve minden szerv igyekszik a választások előtt befejezni a megkezdett programokat.

A bankszektor - amely mindig jó piaca volt a Sunnak - a 2000 után történt fejlesztések konszolidációjához érkezett, tehát ott ott is nagy mennyiségű megrendelés generálódik, illetve az energetikai piac is élénkül, ami valószínűleg az olajár változásokkal függ össze. A rózsaszín álom viszont hamarosan véget kell érjen, hiszen a hazai és nemzetközi gazdasági elemzések is veszélyesen egyensúlytalannak tartják a hazai gazdaságot és a jövő valószínűleg attól függ, hogy a következő kormány belekezd-e a megszokott osztogatásba vagy egy komoly konszolidációs programot hirdet az államháztartási hiány mérséklésére. Fura, hogy az informatikai piac nagy szereplői is ettől teszik függővé eredményeiket, de hihető, hiszen egy költekező politika esetén egyértelmű, hogy minden egyéb fejlesztési projektet szinte azonnal befagyasztanak.