2006. április 23. 17:27, Vasárnap
A Mars felszíni ásványainak feltérképezése során a tudósok három korszakot állapítottak meg a bolygó geológiai történetében, illetve értékes nyomokat találtak arra, hol fejlődhetett ki élet.
A Mars Express OMEGA műszeréből kapott adathalmaz elemzései
kimutatták, hogy ha valaha léteztek is nagyobb víztömegek, akkor azok csak az igen távoli múltban, több mint 4 milliárd éve állhattak a Mars rendelkezésére és félmilliárd éven belül el is tűntek.
![](https://media.sg.hu/kep/2006_04/omega.JPG)
Az OMEGA egy marsi esztendős (687 földi nap) tevékenysége során a felszín 90%-át térképezte fel, ami az ásványok igen széles skálájának azonosítását tette lehetővé, valamint bemutatta azokat a folyamatokat is, melyek az idők során megváltoztatták ezeket az ásványokat. A térképekből a Jean-Pierre Bibring professzor vezetésével a francia
Institut d'Astrophysique Spatiale (IAS) tudóscsoportja határozta meg a Mars geológiai korszakait, melyek neveit az időszak legjellemzőbb ásványának görög elnevezéséből alkották meg.
Az első a fillosz kor, ami 4,5-4,3 milliárd évvel ezelőtt uralta a bolygót, nem sokkal a kialakulása után. A környezet ekkor feltehetőleg meleg és nedves volt, lehetővé téve jókora agyagágyak kialakulását, melyek többsége a mai nap is létezik. A második korszak, a theiik, 4,2-3,8 milliárd év között tartott, melyet bolygószerte vulkánkitörések jellemeztek, globális éghajlatváltozást idézve elő a Marson. Különösen a légkörbe jutó kén okozott visszafordíthatatlan folyamatokat, ami reakcióba lépve a légkörben található vízzel savas esőket zúdított a felszínre, megváltoztatva a kőzetek összetételét.
Végül pedig, valamikor 3,8-3,5 milliárd évvel ezelőtt elérkezett a sziderk, a leghosszabb korszak, ami a mai napig is tart. Ebben a korban a víz csak igen kis mértékben kapott szerepet. A kort elsősorban a kőzetek változása, lassú szétporladása jellemzi a vékonyka marsi légkörnek köszönhetően, ez az időszak adta a bolygó vörös színét is.
Az életet legvalószínűbben az első korszak támogathatta, mivel az agyagágyak feltehetően tavak és tengerek fenekén alakultak ki, melyek megteremthették az élet beindulásának feltételeit.
![](https://media.sg.hu/kep/2006_04/marsimage.jpg)
Az egyik lehetséges helyszín, a Mawrth Vallis
Ez egy lehetőség, illetve a kutatók szerint az egyetlen a marsi életre. Az sem kizárt hogy az agyagágyak a föld alatt alakultak ki, a felszín alatti hidrotermális tevékenységnek, a vízzel rendelkező aszteroidák, vagy akár a bolygó természetes lehűlésének következtében. Ha ez utóbbi a helytálló, akkor viszont szinte bizton állítható, hogy a Mars felszíne mindig is száraz és hideg volt, írja Bibring professzor a Science magazin legfrissebb számában megjelent értekezésében.
Az eredeti koncepciónál maradva azonban az első korszak után a víz nagy része eltűnt a bolygófelszínről. Egy része a föld alá szivárgott, a másik pedig kilökődött a világűrbe, így a bolygó néhány időszakos esettől eltekintve azzá a száraz és hideg sivataggá vált, amit ma is láthatunk a műholdak felvételeiből. A jövő életet kutató leszállóegységeinek elsődleges célpontja a fent említett agyagágyak lehetnek.
Bibring szerint ha léteztek élő organizmusok, akkor azok biokémiai fejlődése ott zajlott le és igen érdekes dolgok várhatnak az expedíciókra ezeken a helyeken, mivel a hideg marsi körülmények valószínűleg egész jó állapotban megőrizték a biológiai molekulákat.