125 éves Puskás-féle telefonközpont

Éppen százhuszonöt évvel ezelőtt indult útjára Budapesten a Puskás Tivadar-féle telefonközpont; az iparág sorsfordító eseményéről szoborállítással emlékezett meg a Magyar Telekom pénteken Budapesten.

Ezt megelőzően Bóly városa volt az egyetlen hely, ahol kiállított plasztika emlékeztet a távközlés történetének nagy formátumú személyiségére - mondta Egervári László, a Hírközlési Múzeumi Alapítvány ügyvezetője az MTI-nek. A kilencvenes évek derekán a dunántúli településen elhelyezett plasztikát a bólyi születésű szobrászművész, Trischler Ferenc készítette el. A mellszobornak enyhén átigazított, bronzból kiöntött, mészkőtalapzaton álló másolata került a Magyar Telekom székházának füves előterébe.

A mű felavatásával egy időben kiállítás nyílt a cégszékház előcsarnokában a hazai telefonvilág történetéről. A közszemlére kerülő tárgyakat a Telefónia Múzeum készletéből kölcsönözték. A följegyzések szerint 1881. május 1-jén nyílt meg az első budapesti telefonközpont. Az elinduláskor 25 előfizetőt kiszolgáló berendezést a Fürdő (ma József Attila) utca egyik házának harmadik emeletén helyezték el.

A két darabból álló, LB típusú központ összesen 200 vonal kezelésére volt alkalmas. A telefonközpont és a budapesti hálózat igazgatói tisztségét Puskás Tivadar fivére, Ferenc töltötte be. 125 éve hangzott el ez a rövid mondat: "Halló, itt Puskás Tivadar telefonja!".

Puskás Tivadar 1844-ben született Pesten. Tanulmányait Bécsben végezte, kezdetben a Theresianumban, majd a Műegyetemen. Kitűnően vívott, lovagolt, zongorázott. Huszonkét éves korától Londonban élt és tanult. Fő célja, hogy megismerje a rohamosan fejlődő Angliát, valamint a vasútépítés és -tervezés gyakorlatát. Öt év után tudását hazahozta, és részt vett a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó vasútvonal építésében, annak művezetésében.

Rövid időn belül már Bécs vízellátási problémái foglalkoztatták. A Semmering forrásvizeivel látták el a világkiállításra készülő fővárost. Közben létrehozta Közép-Európa első utazási irodáját: vasúti jegy, szállodafoglalás, vendéglőellátás, kiállítási belépők biztosításával komplex szolgáltatást nyújtott.

Sikeres vállalkozása után Amerikába utazott, ahol Coloradóban földet vásárolt, és aranybányát nyitott. A bánya ígéretes volt, de míg ő Chicagóban tartózkodott, új telepesek elfoglalták földjét és bányáját, ezért visszatért Londonba, ahol távíróhálózat építésébe kezdett. Ekkor értesült arról, hogy Alexander Graham Bell új találmányt mutatott be, a telefont. Ismét hajóra szállt, és Amerikába ment, New Yorkban ismerte meg Thomas Alva Edisont, akinél a telefonközpont kifejlesztésén dolgozott.

Rövid időn belül ismét visszatért az öreg kontinensre, ahol Edison európai megbízottja lett. Kezdetben Londonban, majd Párizsban tevékenykedett, de közben öccsével, Ferenccel Pesten is szervezték a telefonközpont és a -hálózat építését. 1881 tavaszán szólalt meg először Budapesten a telefon. Ezt követően a párizsi Nagyopera világítási tervein dolgozott, majd egy évvel később már London közvilágítási hálózatának és Madrid távbeszélő-hálózatának terveit készítette.

Kutatásai felemésztették szinte teljes vagyonát, ezért jövedelmezőbbnek látszó vállalkozás után nézett. Ismét aranybányát vett, majd olajkutatásba kezdett, de egyik sem hozta a várt eredményeket. Így ismét a telefónia felé fordult: 1893-ban új eljárás bevezetésével, a telefonhírmondó elindításával sikeres vállalkozást alapozott meg. Sajnos eredményeit rövid ideig tapasztalhatta, még abban az évben egy szívroham végzetesnek bizonyult számára.