Terjed a mobil és az internet a vezetékesek rovására

Magyarországon – bár a korábbinál lassabb ütemben - továbbra is nő az internet-hozzáféréssel és mobiltelefonnal rendelkezők aránya a társadalmon belül.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor erősen visszaesett a vezetékes telefon-előfizetések száma. Mindez a GfK Hungária Piackutató Intézet Médiakutatásából derül ki, mely az adatokat negyedéves bontásban elemzi.

Ma hazánkban a háztartások alig 63 százaléka rendelkezik vezetékes telefon-előfizetéssel, pedig ez az arány 2000-ben még majdnem 76 százalékos volt. (2004 és 2005 első féléve között mintegy 10 százalékkal esett vissza az előfizetések száma.) Ugyanennyi idő alatt, 2000 eleje óta 19 százalékról 65 százalékosra nőtt a mobiltelefonnal rendelkezők aránya. Szintén gyors ütemben nő a világhálóhoz hozzáférők száma, hiszen a 2001 elején mért 18 százalékos szintről 2005 végére eljutottunk a 33 százalékos penetrációig.


1. ábra A vezetékes és mobiltelefonnal, valamint internet-hozzáféréssel rendelkezők arányának alakulása a magyar társadalmon belül, 2000. első félév – 2005. első félév
Természetesen régiónként változik a mobil-, illetve vezetékes telefonnal való ellátottság. A nyugat-magyarországi régióban a vezetékes telefon-előfizetések 67 százalékos aránya áll szemben a 64 százalékos mobilaránnyal- itt többen tartották meg vezetékes vonalukat. Majdnem ilyen magas a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régióban mért vezetékes előfizetési arány (66 százalék), viszont itt jóval magasabb, 74 százalékos a mobiltelefonnal való ellátottság is - itt a legmagasabb az országban. A Dél-Alföldön már csak a lakosság 55 százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal, a mobil pedig észak-magyarországi régióban a legkevésbé elterjedt (62 százalék).


2. ábra Mobil-, illetve vezetékes telefonellátottság Magyarországon, 2005. IV. / 2006. I. negyedév
Az osztrák Fessel-GfK 2005. decemberében vizsgálta az egyes európai országokban jellemző internet-hozzáférési arányokat. Magyarország a 29. helyet foglalja el az európai országok rangsorában, hazánkban ugyanis a 15 éven felüli népesség (8,5 millió állampolgár) 33,2 százaléka fér hozzá az internethez. Közülük még kevesebb, mindössze 23,8 százalék tekinthető tényleges internet-felhasználónak, azaz csatlakozik havonta legalább egyszer a hálóra.

Az internet magyarországi elterjedtsége és kihasználtsága messze elmarad az európai átlagtól, a vizsgált országokban ugyanis összességében 41,8 százalékot tesz ki az internet-használók aránya. A hazaihoz képest magas átlag is eltörpül azonban az itt csak viszonyítási alapként közölt amerikai adat mellett: az USA-ban mintegy 70 százalékos az internet-használók aránya a társadalmon belül. A magyar adatok gyakorlatilag megegyeznek a csupán három százalékkal lemaradó Romániáéval, s a Visegrádi Négyek mindegyik tagállama megelőz minket.


3. ábra Az internet-használók aránya a felnőtt társadalmon belül 2005-ben
A legfrissebb hazai kutatási adatok szerint Magyarországon a legalább havi rendszerességgel internetezők 14 százaléka használja az internetet vásárlásra, viszont ennél lényegesen több, 53 százalékuk keres információt a világhálón a (akár online, akár hagyományos) vásárlásokat megelőzően. Sokan – ha nem is az interneten rendelik, vásárolják meg a terméket - kihasználják az internet információbőségét.

Az információt keresők többsége (79 százalék) kulcsszavas keresőoldalakon kutat termékek után. Jellemző még, hogy a felhasználó közvetlenül ellátogat a termék, vagy a gyártó honlapjára (62 százalék), illetve hogy szakoldalakat és teszteket hív segítségül a vásárlás hatékonyabbá tételéhez (49 százalék). Az online információszerzés szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek (68 százalék), de sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes hardvereszközök után.

Az online vásárlók alacsony, 14 százalékos aránya valószínűleg nem indul növekedésnek a közeljövőben sem, ugyanis a havi rendszerességgel internetezők mindössze egynegyede mutat hajlandóságot a netes vásárlásra.