Százmilliókat kaptak a hazai közönségfilmek

A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) jóindulatának köszönhetően nem kellett az állami támogatást visszafizetnie a Getno és a Rap, revü, Rómeó című filmek készítőinek.

Az MMK három év alatt orvosolta közönségfilmes pályázatának gyermekbetegségeit. A többszöri határidő-módosítások és az olcsóbb mozijegyek beszámításával végül egy év helyett két esztendő alatt teljesítette a 80 ezres nézőszámot a Salamon András rendezte Getno és Oláh Gábor Rap, revü, Rómeója, így a készítőknek nem kell visszafizetniük a gyártásra 2003-ban felvett 32, illetve 52 millió forintos állami támogatást.

A magyar filmek nézettségének emelésére, a nézők újbóli moziba csábítására az MMK 2003 augusztusában hirdetett először - és előfinanszírozási konstrukcióban utoljára - látogatottsági pályázatot. A nyertes kilenc produkció 100 vagy 80 ezres nézőszámot vállalt előre, hogy azt majd a bemutatót követő egy év alatt teljesíti. Az elnyert 20 és 50 millió forint közötti támogatásokat a filmek készítésére el is költötték a gyártók. A kilenc produkcióból az egyéves határidőig hét hozta is a vállalt látogatószámot, csak a Getnót gyártó Filmplus Kft. és a Rap, revü, Rómeót készítő Laurin Film Kft., valamint a mindkettőt forgalmazó InterCom Rt. (amely 12-12 milliós forgalmazási támogatást kapott) nem teljesítette azt.

Az MMK először 2005 végéig hosszabbította meg a teljesítési határidőt, és annyi engedményt tett, hogy elfogadta a 450 forintos átlagos mozijegyárnál alacsonyabban értékesített jegyeket is. Végül ezt a határidőt is meghosszabbította, addig, amíg idén tavasszal mind a két film elérte a vállalt látogatottságot. (A filmeket az InterCom a Hollywood Multiplex-lánc mozijaiban tartotta műsoron Budapesten és vidéken.)

Az MMK nyilvánvalóan nem akarta nehéz anyagi helyzetbe hozni a gyártó cégeket azzal, hogy visszaköveteli a támogatásokat, bár a pályázati feltételek betartásával - ami a többi hét pályázóra érvényes volt - ezt kellett volna tennie. Amennyiben visszakéri, de a gyártók nem fizetik vissza a kapott pénzeket, akkor a cégek más filmjeikhez nem pályázhatnak állami támogatásokra, tartozás esetén a Magyar Filmiroda is törölheti regisztrációjukat.

Az előfinanszírozási konstrukció "betegségét" látva az MMK 2005-ben áttért az utófinanszírozásra, és a produkciók számára normatív támogatást vezetett be. Ez a filmeknek a nézőszám vagy a sikeres fesztiválszereplés alapján jár. Tavaly 80 ezer néző felett 40 millió forint támogatást kaptak a filmkészítők, ami a nézőszámmal arányosan nőtt 150 millió forintig. A fesztiválszereplés alapján 25, 50 vagy 75 milliót kaphattak. A támogatáson a rendező és a gyártó cég fele-fele arányban osztozhat, ezeket a következő filmjük készítéséhez használhatják fel.

A tavalyi pályázati év egy újabb, az MMK számára nem várt tapasztalatot hozott a közönségfilmek támogatásában: annyira sikeresen szerepeltek a magyar filmek a fesztiválokon és a nézők is tódultak a mozikba (köszönhetően az olyan produkcióknak, mint a Sorstalanság, a Csodálatos Júlia, az Állítsátok meg Terézanyut! vagy az Egy szoknya, egy nadrág), hogy a tervezett mintegy 550 millió forint helyett 800 milliót kell kifizetnie (majd a következő filmjükhöz) a filmkészítőknek. Ennek oka, hogy az MMK az év elején előre meghatározta a pályázati feltételeket és a támogatási összegeket, így ezeken már nem változtathatott. Idén már ennek figyelembevételével hirdették meg a normatív filmgyártási pályázatot. Így a nézőszám és fesztiválszereplés alapján most csak pontszámokat kapnak a magyar filmek, majd ezek összesítésével 2007. január közepén dönt az MMK kuratóriuma a rendelkezésére álló 600 millió forintos keret felosztásáról.

A közönségfilmek gyártásának ösztönzésére létrehozott 2003-as látogatottsági, majd az azóta bevetett normatív közönségfilmes pályázatok a kezdeti buktatók ellenére meghozták az eredményt: azóta a magyar filmek nézőszáma a két és félszeresére nőtt, a jegybevétel pedig megháromszorozódott.