Összedöntené a netet a madárinfluenza

A Booz Allen Hamilton Inc. tanácsadó cég szervezésében több mint harminc gazdasági vezető egyfajta háborús szimulációs játék keretében próbálta tesztelni, milyenek lennének egy az emberek között terjedő madárinfluenza-járvány következményei.

A szimuláció legenyhébb eredménye az volt, hogy mivel hirtelen több millió ember próbálna meg inkább otthonról, távmunkában dolgozni, a radikálisan megugró hálózati terhelés miatt összeomolna az internet, vagy legalábbis akadozóvá válna az adatátvitel. Fokozhatja a gondokat, hogy a rendszereket karbantartó személyzetet is megtizedelné a járvány, ugyanakkor csökkentheti a nyomást, hogy például sok felhasználó áttér az éjszakai internetezésre, ha úgy látja, hogy nappal hiába próbálkozik, illetve hogy az ágazat tempós fejlődése az elmúlt években felkészítette a szolgáltatókat a hálózati kapacitások gyors bővítésére.

Egy nagyobb gazdasági visszaesés hatásaihoz hasonlítja egy esetleges európai madárinfluenza-járvány gazdasági következményeit az a jelentés is, amelyet Lars Jonung és Werner Roeger, az Európai Bizottság gazdasági szakértői készítettek az intézmény megrendelésére az egészségügyi katasztrófa feltételezhető hatásainak előrejelzésére. Abban az évben, amikor a járvány kitörne, 180 milliárd euró veszteséget okozna az EU-ban a megbetegedések miatt kieső munkaórák miatt közvetlenül, illetve közvetve azzal, hogy átmenetileg megszüntetné a keresletet a turisztikai iparban, a távolsági közlekedésben, a szórakozóhelyeken és az éttermekben, kávézókban. Az EU GDP-je legkevesebb 1,6 százalékkal esne vissza, de elképzelhető akár 3-4 százalékos zuhanás is annak nyomán, hogy mintegy 150 millió európai (a régió lakosságának 30 százaléka) nagyjából három hétre ágynak dőlne. A halálos áldozatok száma 2,5 milliótól 3,4 millióig terjedhet - idézi a jelentést a Reuters.

Bár abban egyetértenek a szakértők, hogy a nagy visszaesést a gazdaság gyors rehabilitációja követheti, a hullámvölgy mindkét ágának meredeksége nagyban függ a kormányok, illetve a mindennapi emberek reakcióitól. Az előbbieknek fel kell készülniük a járvány kirobbanását követő első sokk következményeinek kezelésére, enyhítésére, míg az utóbbiak hozzáállásán vélhetően javít az a körülmény, hogy nem érné őket teljesen váratlanul az egészségügyi vészhelyzet. A járvány hatása függene attól, hogy az év melyik szakában törne ki - a turisztikai főszezonban például nagyobb kárt okozna.

Az utazások azonnal 20 százalékkal csökkennének a baj megjelenésekor és 40-50 százalékkal visszaesne a legfertőzöttebb országokba irányuló légi közlekedés. A biztosítók és befektetési társaságok rövid távon szenvednék meg a járvány hatásait, a bankoknak pedig az okozhatna gondot, hogy a munkából kieső ügyfelek egy része nem törlesztené hiteleit. Vesztese lenne a járványnak az árukereskedelem, de a gyógyszerrészvények árfolyama bizonyára megugrana, és sok pénz USA-dollárban, amerikai értékpapírokban keresne menedéket a nehéz hetek idejére.

Sötétebb képet fest az egészségügyi katasztrófa lehetséges következményeiről a teszt azon eredménye, amely szerint a járvány kitörésének 28. napján összeomlanának a szociális ellátórendszerek, és a kormányzatok kénytelenek volnának rendkívüli állapotot bevezetni. Az alapvető közszolgáltatásokat olyanok közmunkára kötelezésével tartanák fenn, akik már túlestek a betegségen, következésképpen vélhetően túlélték a vészhelyzetet.

Az 1918-ban kitört spanyolnáthajárvány 40-50 millió áldozatot szedett, míg az 1957-es ázsiai influenzajárvány 2 millió, az 1968-as hongkongi 1 millió ember életét követelte. A XX. század eleji egészségügyi katasztrófa nyomán előbb 2-6 százalékkal visszaesett a kiskereskedelmi forgalom az USA-ban, majd 1919 januárjában, a vész lecsengésével hirtelen 8 százalékkal megugrott. Szakértők a száz évvel korábbinál sokkal jobban szabályozott XXI. századi gazdasági körülmények között kisebb megroggyanásra és gyorsabb fellendülésre számítanak.