Az IKT-piac lehet a magyar gazdaság kitörési pontja

Magyarország elkerülhetetlen államháztartási reformok előtt áll, amelyeket mindenképpen célszerű összekapcsolni az e-szolgáltatások erőteljes fejlesztésével.

Erről szólt az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által életre hívott, 2006. július 21-én megtartott "Magyarország i2010" workshop, ahol a gazdasági élet prominens személyiségei az új kormány szakmai vezetőinek bevonásával kidolgozták a következő négy év akciótervét. Ha az IKT szektor nyújtotta lehetőségeket a kormány igénybe veszi, úgy a reformok is valóban modern, 21. századi rendszereket eredményeznek, legyen szó oktatásról vagy államigazgatásról.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének kezdeményezésére és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közreműködésével létrejött workshop célja az volt, hogy megteremtse azt a közös kiindulópontot, amelyek a gazdaságpolitikai irányok meghatározásában és a fejlesztési források allokálásában alapként szolgálhatnak, valamint hogy feltérképezze a gazdasági fejlesztés helyzetét és lehetőségeit az IKT fogyasztás és ágazat tekintetében.



Nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy az IKT szektor pozitívan hat a gazdaság növekedésére: a gyorsabban növekvő országok általában jelentős IKT szektorral rendelkeznek. "A termelékenység növekedéseinek forrásai az IKT szektor eszközeinek felhasználásból erednek", mondta Gáspár Pál, az ICEG igazgatója. Szerinte az IKT piac a GDP növekedést akár 1,5 %-kal is képes növelni.

A hatékony állami szerepvállalás akkor valósul meg, ha az állam képes a központosított források hatékony felhasználására és a "value for money" jellegű szolgáltatások nyújtására. Ezeket a célokat abban az esetben tudja megvalósítani az államháztartás, ha átlátható rendszereket működtet, vagyis kizárja a korrupciót és növeli az olyan jellegű szolgáltatásokat, amelyek csökkentik a korrupció lehetőségét. Erre legalkalmasabb eszköz az e-szolgáltatások minél szélesebb körűvé tétele.

Európai gazdaságok összehasonlítása alapján Magyarország jelentős mértékben lemaradt az infokommunikációs technikák alkalmazásában. A hazai lemaradást eredményező okok összetettek és több tényező tartós érvényesülésének tudhatók be, melyek közül a legfontosabbak az egységes információs társadalom stratégia hiánya, a források elégtelensége és az állami intézményrendszer felkészületlensége, a szabályozás gyengesége, a diffúziót korlátozó tényezők erőssége.



Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke nyitó előadásában elmondta, hogy Magyarország még az EU8 között is csak a középmezőnyben van a háztartások, és a sereghajtók közt a KKV-k IKT-felhasználási képessége terén. Hasonlóan problémás az infrastrukturális ellátottság, illetve az e-kormányzat alacsony szintje is komoly tartalombéli akadályt jelent az IKT tovább gyűrűző hatása számára. A szektor szerint a kormány a verseny támogatásával és elősegítésével, a digitális írástudás javításával, K+F tevékenységet végző vállalatok támogatásával, valamint K+F kereslet támasztásával járulhat hozzá az együttműködéshez.

Bajnai Gordon, Fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos az "Új Magyarország fejlesztési terv és a versenyképesség" című előadásában elmondta: "A feladat Magyarország gyorsított modernizációjának támogatása több mint 8000 Mrd HUF befektetésével 2007-2015 között".

A kormánybiztos hozzátette, hogy az Infokommunikációs technológiák, az információs társadalom építése területén a kormány a piaci keretszabályozás, az e-közigazgatás kialakításában, a tartalomipar fejlesztésében, a hálózati információbiztonság létrehozásában és az e-üzleti tevékenység (információs gazdaság) ösztönzésében látja a megoldást.