Internetes ügyfélszolgálatok börtönökben

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban mára bevett gyakorlattá vált, hogy a börtönökben elítéltek kezelik a nagyvállalatok internetes vagy telefonos ügyfélszolgálati központjait. A megoldás előnye, hogy olcsó és a hívott felet amúgy sem érdekli, ki és hol ül a vonal túlsó felén.

"Jó napot kívánok, miben segíthetek?" - hangzik a kérdés egy hűvös teremben. A vonal túlsó felén a hívó már mondja is, hogy mit szeretne tudni vagy hogy kivel és milyen ügyben szeretne beszélni. Mindez teljesen hétköznapi párbeszéd lenne, ha nem egy olasz börtönben kerülne rá sor. Régebben gyakran érték támadások az igazságügyi szerveket világszerte, hogy embertelen körülmények között dolgoztatják a börtönökben vagy a kényszer-munkatáborokban a rabokat. Nos, úgy tűnik, ezek az idők a világ egyes tájain örökre elmúltak.

A technikai telefonos vagy internetes ügyfélszolgálati munka nem egyszerű. 8-10 órán keresztül ülni egyhelyben, minden beérkező hívót udvariasan tájékoztatni meglehetősen stresszes. A Telecom Italia (TI) legújabb technikai ügyfélszolgálata, amelyik mind a telefonon, mind pedig az interneten beérkező hívásokat, kéréseket kezeli, a Rebibbiában, a legnagyobb római börtönben található. "Jó ebben a munkában, hogy az érdeklődők nem tudják kik is vagyunk valójában. Ráadásul nekünk is jó, mert nem érezzük magunkat bezárva" - nyilatkozta Gianluca Descenzo, aki egy drogüzlettel kapcsolatos gyilkosság miatt került a Rebibbiába. A rabok ugyanakkor nem telefonálhatnak ki börtönből és munka közben igazán megtanulhatják elfojtani a dühüket, a bennük lévő agressziót és fejleszthetik az akaratukat.

Tronchetti Provera, a Telecom Italia első embere szerint rabokat dolgoztatni ilyen munkakörökben kifizetődő. Elmondása szerint az elítéltek 12 eurocentet kapnak minden hívásért, naponta átlagosan 200-szor adnak felvilágosítást, ez átlagosan 20-25 eurót jelent minden nap.

A börtön 1600 "vendége" közül 24 szorgalmasan emelgeti a telefonokat és napi ügyeletet tart, eligazítván a kérdéssel hozzá fordulókat. Jelenleg összesen 45 elítélt dolgozik a központban és a hívó vagy e-mailező ügyfél sosem tudhatja, kivel hozza össze a sors. Talán például éppen Salvatore Striano kezeli majd a panaszát, aki maffia-bűncselekményekért került börtönbe és mint mondta, az új munkája ad értelmet az életének.

S hogy nem a Rebibbia lesz az első és egyben utolsó ilyen központ, arra bizonyíték, hogy az olasz igazságügyi miniszter kijelentette, a megoldást másutt is alkalmazni fogják. Hiszen, hol van az megírva, hogy egy börtön csak hagyományos értelemben vett büntetés-végrehajtási intézet lehet?