A magyar internet és a tőzsde

A kis internetes cégek nem mennek a tőzsdére, hanem a már ott lévő, konszolidált üzletmenettel rendelkező, nagy internetes cégek vásárolják fel őket - mondta Simó György, a T-Online Magyarország Zrt. vezérigazgatója kedden Tihanyban, az Internet Hungary 2006 konferencia fórumán.

A felvásárlások, összeolvadások és a tőzsde témaköréről tartott fórumon Simó György hangsúlyozta: úgy látja, hogy nem szerves fejlődés révén nőnek az internetes cégek, hanem felvásárlásokkal. Példaként említette, hogy a Cisco például felvásárolt mintegy 100 céget az elmúlt 6-8 évben, s a növekedésének az egyik alapja, hogy folyamatosan felvásárol perspektivikus, új technológiákat reprezentáló kis cégeket. Ugyanezt műveli a Google is, illetve Magyarországon az Index, az Origo és a Startlap - tette hozzá.

"Ennek a játéknak ugyanis a neve a látogatottság, aminek nőnie kell, illetve meg kell akadályozni, hogy a vezető pozíció visszaessen" - vélekedett a T-Online képviselője. Elmondta: az első nagy akvizíciójuk a freemail volt, amelyet egy nonprofit alapítványtól vettek meg, s akkor volt 120 ezer freemail felhasználó, ma pedig már eléri a számuk a kétmilliót. Simó György hangsúlyozta azt is, hogy a T-Online nem feltétlenül vásárlással tesz a portfólió részévé valamely céget, hanem például tartós szerződéssel.

A vezérigazgató rámutatott: öt éven belül szinte minden mobil telefon alkalmas lesz e-mail küldésére, alapszintű internetezésre. Szavai szerint az internetes médiumok mögött van az erő, mert szerinte több újságolvasó és tévénéző nem lesz, viszont egyre több az internetes információt fogyasztó ember. A növekedés arról fog szólni, hogy komoly üzleti vállalkozások jelennek meg a médiumukban, de a szolgáltató szférában és a kereskedelemben is, s minél nagyobb lesz az internetezők köre, annál jobban élnek meg - vélekedett, megjegyezve: mindig szükség lesz azonban arra, hogy centralizált struktúrájú piacok jöjjenek létre.

Simó György szerint a magyar internet nem fejlődne, ha nem három tőkeerős cég húzná. Rámutatott: a magyar elektronikus kereskedelem nem fejlődik, mert nincsenek mögötte komoly befektetések és egy centralizált struktúra. Szerinte ezt a fejlődést vagy a tőzsdei kapitalizáció tudja dinamizálni, vagy pedig a tőkeerős cégek.

Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság című lap képviseletében azt hangsúlyozta, hogy a magyar internetes cégek növekedésének, illetve látókörbe kerülésüknek egyik lehetséges útja a tőzsde.

Gerentsér Imre, a Sanoma képviseletében elmondta: felvásárláskor nem lényeges szempont számukra, hogy a magyar internetes cég jelen van-e a tőzsdén vagy sem. Egyszerűen azért, mert nagyon kevés van ott, másrészt pedig olyan stádiumban lévő vállalkozások voltak számukra érdekesek, amelyek még kicsik a tőzsdére kerüléshez - mutatott rá. Megjegyezte: a Sanoma - amelyet a helsinki tőzsdén jegyeznek - már belépett a televíziós piacra is a Story TV indításával.

Vaszily Miklós, az Index képviselője azt hangsúlyozta, hogy a tőzsde nem szerepel a terveik között, ugyanis nem az a stratégiai céljuk, hogy hogyan adják el a céget, hanem hogy miként építsék azt tovább. Közölte: az Index a magyar internetes tartalomgyártó piac egyik meghatározó szereplője kíván lenni stabilan. Vaszily szerint forr az internetes piac, azaz igen gyorsan kerülnek ki új szolgáltatások, s ma nem az eladás, hanem inkább a piaci részesedés-növelés a cél. Szerinte a következő évek egyik nagy kérdése az lesz, hogy milyen egyensúly alakul ki a fogyasztók által generált tartalom és a saját tartalomgyártás között.