Megjelent az EU energiatakarékossági terve

Az Európai Unió csütörtökön nyilvánosságra hozta az energiafogyasztás 2020-ig 20 százalékkal történő mérséklésére vonatkozó tervét. Az importált energiaforrásoktól való függőség enyhítését, a környezetvédelmi célok megvalósulását reméli a tervtől Andris Piebalgs, a bizottság energiaügyekben illetékes biztosa.

A terv a költséghatékony energiahatékonysági kezdeményezések széles körét felölelő kulcsfontosságú intézkedések csomagját tartalmazza. Egyes intézkedések az energiafogyasztó berendezések, az épületek, a közlekedés és az energiatermelés hatékonyságát fokozó lépésekre vonatkoznak. A bizottság terve új, szigorúbb energiahatékonysági követelményeket, az energetikai szolgáltatások előmozdítását, és az energiahatékonysági szempontból fejlettebb termékeket támogató konkrét finanszírozási mechanizmusok elindítását javasolja.

A bizottság ezen kívül a 20-30 élenjáró európai város polgármesterének részvételével egyezségokmányt bocsát ki, és nemzetközi megállapodást javasol az energiahatékonyságról. A cselekvési terv összesen 75 intézkedést tartalmaz. A 25 tagú EU 2005-ben 1,75 milliárd tonna olajegyenértékű energiát használt fel. A bizottság szerint ezt a mennyiséget 2020-ra 1,5 milliárd tonnára lehetne mérsékelni.

"Európában takarékosan kell bánnunk az energiával. A felhasznált energia legalább 20 százalékát elpazaroljuk. A takarékos energiafogyasztás révén viszont Európa hozzájárulhat az éghajlatváltozás, a fokozódó fogyasztás, és az Unió határain kívülről érkező ásványi tüzelőanyagok problémájának kezeléséhez" - mondta Piebalgs energiaügyi biztos. "Az energiahatékonyság kulcsfontosságú Európában: ha már most lépünk, az energiafogyasztásunk közvetlen költségei 2020-ig évente több mint 100 milliárd euróval csökkenhetnek; egyúttal csaknem évi 780 millió tonna szén-dioxid gáz kibocsátását kerülhetnénk el" - mutatott rá a biztos. Ezt a számítást 48 dolláros hordónkénti olajár mellett végezték el, tehát a tényleges megtakarítás ennél nagyobb lehet.

A következő hat év során végrehajtandó cselekvési terv az Európai Tanács tavaszi ülésén részt vevő állam- és kormányfők tényleges energiahatékonysági stratégiát sürgető kérésére válaszul született. A terv kiemeli a berendezések és készülékek széles körére (háztartási cikkektől, például hűtőgépektől és légkondicionálóktól kezdve az ipari pumpákig és ventilátorokig), illetve az épületekre és az energiaszolgáltatásokra érvényes energiahatékonysági minimum-követelmények jelentőségét.

A hatékonyságra vonatkozó besorolási és jelzési rendszerekkel együtt alkalmazott energiahatékonysági minimum-követelmények eredményes eszközként használhatók a nem hatékony termékek piacról történő kivonásához, a fogyasztók leghatékonyabb termékekről való tájékoztatásához és az energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb piac kialakításához. Az új és felújított épületek teljesítményére vonatkozó minimum-követelményeket a későbbiekben határozzák meg. A rendkívül alacsony energiafogyasztású épületek (passzív házak) elterjedését is népszerűsíteni fogják.

A terv a villamosáram fejlesztése, szállítása és elosztása során keletkezett veszteség csökkentésében rejlő lehetőségekre is felhívja a figyelmet. A cselekvési terv célzott intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy növeljék mind az új, mind a már meglévő energiatermelési kapacitás hatékonyságát, és csökkentsék a szállítási és elosztási veszteségeket.

A bizottság a közlekedés nagyobb energiahatékonysága érdekében is átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő. A terv megállapítja, hogy az energia-megtakarításhoz elsősorban a járművek hatékony üzemanyag-felhasználását kell biztosítani, fejleszteni kell a tisztább gépkocsik piacát, gondoskodni kell a megfelelő abroncsnyomásról, és hatékonyabbá kell tenni a városi, vasúti, tengeri és légi közlekedési rendszert. A terv a közlekedési szokások megváltoztatásának jelentősségére is kitér. A cselekvési terv a nagyobb energiahatékonyság és a gazdaság egészének jobb teljesítménye érdekében a megfelelő és kiszámítható árképzés szerepét is hangsúlyozza.

A terv emellett számos további javaslattal szolgál azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne többek között oktatás vagy képzés révén felhívni a figyelmet a hatékony energiafelhasználásra. A terv végül az energiahatékonysági kérdések globális szintű, nemzetközi partnerségi megállapodások keretében történő megvitatásának jelentősségére is kitér.

Amennyiben tehát az energiahatékonysági cselekvési terv teljes egészében megvalósul, hozzájárulhat az unió versenyképességének fejlődéséhez, magasabb életszínvonalat biztosíthat az uniós állampolgárok számára, növelheti a foglalkoztatottságot, és fokozhatja az új, energiahatékony technológiák kivitelét. Energiafogyasztási szokásaink szerény mértékű megváltoztatásával pedig egyéni szinten pénzt takaríthatunk meg, javíthatjuk környezetünk állapotát, és a közös európai célok megvalósításából is kivehetjük részünket.