Pénzhiány az IT-fejlesztések korlátja

A legfőbb cél a működési hatékonyság növelése, a versenyképesség fokozása. A fejlesztéseket leginkább a szűkös gazdasági lehetőségek korlátozzák.

Elemzésében a BellResearch a magyarországi üzleti szféra informatikai fejlesztéseinek irányát, illetve az ezeket meghatározó tényezőket és szereplőket mutatja be. A legalább tíz alkalmazottat foglalkoztató vállalatok körében a leggyakrabban [a cégek 54 százalékánál] a belső működési hatékonyság növelése, a versenyképesség megőrzése, fokozása határozza meg a gazdálkodó szervezetek egészét érintő komplex IT-projektek fejlesztési prioritásait. Emellett további jelentős befolyásoló erővel bírnak a költség-megtakarítási szempontok [46 százaléknál], valamint a hibalehetőségek minimalizálásának és az adatbiztonság növelésének tervei [32 százaléknál]. Az adatokból markánsan kirajzolódik, hogy a 250 fő feletti nagyvállalatok célrendszere jóval komplexebb, mint a kisebb szervezeteké.

A megvalósult IT-fejlesztések középpontjában - a felméréssorozat előző évi eredményeihez hasonlóan - 2005-ben is a munkaállomások hardverés szoftveroldali korszerűsítése, az internetes honlap, valamint egyedi informatikai alkalmazások fejlesztése állt. A nagyvállalatoknál ezek mellett jelentős arányban fordultak elő az ERP/MRP rendszerrel kapcsolatos fejlesztési feladatok, mentési rendszerek kialakítása, illetve adatkommunikációs és hálózati megoldások fejlesztése - ezek a középvállalatoknál csak ritkán, a kisvállalati szegmensben pedig elvétve jelennek meg, az utóbbi körben a cégek fele semmilyen fejlesztési fókuszterületet nem jelölt meg.


A közeljövőre vonatkozó terveket illetően szintén a nagyvállalatok bizonyulnak a legaktívabbaknak, a legtöbb szervezetnél az alkalmazásfejlesztés, illetve az irányítási rendszerek és az internetes alkalmazások kialakítása áll a lista élén.

Az informatikai fejlesztések legfőbb akadályaként a vizsgált vállalatok döntéshozóinak legnagyobb hányada [69 százaléka] a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is a rendelkezésre álló költségkeret szűkösségét említi. A döntéshozók által megfogalmazott véleményeken kívül a fejlesztések elé mindenképpen jelentős akadályt gördíthet az IT-tervezés hiánya és a beruházások maradékelven történő megvalósítása: írásos, részletesen kidolgozott informatikai stratégiával még a nagyvállalatoknál is csupán a szervezetek 43 százaléka rendelkezik, a kisebb cégekre a tudatos és formális tervezés még kevésbé jellemző - mutatnak rá a BellResearch elemzői.

A 2005-ös informatikai költésekhez legnagyobb részben, 60 százalékban a nagyvállalatok járultak hozzá, ahol az egy alkalmazottra jutó átlagos kiadás a szegmensek között a legmagasabb, a kisvállalatokénak több mint kétszerese. A mikro- és kisvállalatok IT-büdzséjük legnagyobb hányadát hardverkiadásokra fordítják, míg a szervezet méretének növekedésével az informatikai szolgáltatások aránya is nő, a nagyvállalatok többet költenek szolgáltatásokra, mint eszközökre vagy szoftverekre.