Nem kérünk a GM terményekből

Az országgyűlés elsöprő többséggel, 338 igen, 3 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítását, valamint a géntechnológiával, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatban kialakítandó magyar stratégiáról szóló öt párti javaslatot, mellyel gyakorlatilag ellehetetleníti az amúgy uniós szinten engedélyezett genetikailag módosított termények telepítését.

A módosítás annak ellenére született meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nyílt levélben kérte a képviselőket egy liberálisabb állásfoglalás mellett, mondván, hogy ezzel egyrészről a gazdák szabadságát korlátozzák a növénytermesztési technológia kiválasztásában, másrészről pedig figyelmen kívül hagyják a tudományos kutatási eredmények sokaságát és gátat szabnak a magyar bioenergia termelés versenyképességének. Az egész hajcihő egyetlen génmanipulált termék, a kukoricamoly-rezisztens hibridkukorica körül kialakult vitákból eredeztethető.

Ma már a növénytermesztés messze túlmutat az élelmiszeriparon. A gazdasági növények, köztük a kukorica, melyből hazánk az EU második legnagyobb exportőre, rendkívül fontos szerepet játszanak az energiatermelésben, melynek hatékonyságához kellenek az ellenálló fajok és az új technikák. A "GM-mentes" termékek jól mutatnak az európai élelmiszer piacon, azonban teljesen figyelmen kívül hagyják a másik fontos irányzatot, ami a mezőgazdaság jelenlegi, jó indulattal is csak stagnálónak nevezhető helyzetében mentőöv lehetne a küszködő gazdáknak.

Hazánkban a bioetanol gyártás és a tervezett fejlesztések a keményítőalapú technológiákra épülnek, ezért a kukoricát tekinthetjük az első számú energianövénynek, írja a Népszabadság. A dolog árnyoldala, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a kukoricaetanol mindössze 23%-kal ad több energiát az előállításhoz befektetettnél, ez pedig nem kielégítő, nem üti meg a biodízel szintjét, sőt a környezeti hatásokat tekintve sem a legkedvezőbb, tehát akad pro és kontra egyaránt.

Az Akadémia érvei között szerepel az a világméretű tendencia, ami egyre inkább a géntechnikákra épülő bioipar kibontakozása felé mutat. Ez új piacokat, munkahelyeket teremthetne, míg a törvény módosítás ebben a formájában csupán egy nem túl biztató üzenet a potenciális befektetők, a technológiai cégek felé, ami egyben a magyar biotechnológiai fejlesztések versenyképességét is alááshatja.

A módosítás szerint a GM növények telepítéséhez ki kell alakítani egy 400 méteres ütközőzónát a génmanipulált növények és a velük szomszédos termőterületek között. A kialakításhoz azonban minden érintett földtulajdonos írásos beleegyezése szükséges, ez szinte lehetetlenné teszi a GM növények terjedését. Magyarország Ausztriához, Görögországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan moratóriumot hirdetett az EU által engedélyezett génmódosított kukoricafajtákra.

A BBC szerint az intézkedéssel hazánk egyfajta megelőző manővert hajtott végre az Európai Bizottság felől várható, a moratórium feloldására irányuló nyomás ellen. Ezt alátámasztja az MTI jelentése is, mely szerint a határozattal az Országgyűlés arra kéri fel a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a génmódosított MON 810 kukoricafajták köztermesztésbe vonása ellen, kihasználva minden diplomáciai és jogi eszközt egy esetleges kedvezőtlen európai bizottsági döntés megváltoztatására.