Nő az iraki mobilhasználat

Azt hihetné az ember, hogy gyakorlatilag semmi sem működik vagy működik megfelelően az országban, pedig ez közel sincs így.

Az arab ország szinte naponta szerepel a híradásokban. A polgárháborús helyzet, a robbantásos merényletek, a napi tucatnyi helyi és amerikai halottról szóló tudósítások szinte mindennapossá váltak. Érthető, hogy a káoszra hasonlító állapotban kincset ér minden technikai eszköz. Éppen ezért a szociális kapcsolatok fenntartásában komoly szerep jut a mobiltelefonoknak.

Az irakiak negyede használja rendszeresen a mobil készülékét. Van, aki csak a rokonait keresi vagy tartja velük a kapcsolatot, a gerillák viszont így egyeztetik a legközelebbi támadásaikat és gyújtják meg házi készítésű bombáikat. A jelenlegi szürreális helyzetre jellemző az a kép, amit korábban Andrew North, a BBC riportere festett le. North éppen egy amerikai járőrt kísért Fallúdzsában, amikor visszaigazolást kapott a mobiltelefonjára egy tranzakcióról a hitelkezelő cégétől. Pont ugyanabban pillanatban érte őket támadás.


Az országban összesen három mobilszolgáltató van, amelyek persze semmit sem bíznak a véletlenre, óriási összegeket költenek a berendezések működésének biztosítására, valamint biztonsági személyzetre. A mobilszolgáltatók közül az Iraqna, az egyiptomi Orsacom Telecom leányvállalata főleg a Bagdad környéki központi régió, az Asiacell az ország északi, míg az MTC-Vodafone a déli részének mobil ellátásáért felelős. Az elmúlt három évben a hármak közös vállalata, az Atheer Telecom összesen 430 millió dollárt költött a helyi hálózat fejlesztésére.

Irakban a mobilszolgáltatók gyakorlatilag teljes védelemben érezhetik magukat, hiszen a hálózat kiesése egyik félnek sem érdeke. Sem a gerilláknak, hiszen akkor nehezen robbanthatnák fel útszéli vagy gépkocsikba rejtett pokolgépeiket és tarthatnák a kapcsolatot egymással, de a szövetségeseknek sem, akik így próbálnak meg információkhoz jutni. Vagyis megvalósulni látszik a harctéri patthelyzet. Arról nem is beszélve, hogy a különböző politikai pártok is előszeretettel terjesztik a mobilokon propagandaanyagaikat, míg az alkalmazott csengőhangok nem ritkán az egyes etnikai vagy vallási csoportokhoz való tartozást jelölik. Amennyiben valakinek például a készülékén egy utcai ellenőrzőpontnál rossz csengőhang szólal meg, az akár halálos veszélynek is kiteheti magát.

Irakban 2003 óta újra virágzik a mobil üzletág. Jelenleg a lakosok 26 százalékának van előfizetése és ez szám idén év végére elérheti a 11 millió embert, vagyis az ország lakosságának 40 százalékát.