Hazánkat is meghódíthatja a Google

A XXI. század Microsoftja lehet az egyre aggresszívebben, de mégis a felhasználóknak tetsző módon terjeszkedő Google, amely a nagy amerikai piac után a kisebb régiókat is célba vette és immáron hazánk is célkeresztbe került Peresztegi Zoltán, helyi képviselő kinevezésével.

A Google terjeszkedése, növekedése az online szolgáltatások terén megkérdőjelezhetetlen, de a további dinamikus fejlődés érdekében a legtöbb nagy szolgáltatóval ellentétben szétnyitották ollójukat és a nagy amerikai piac helyett/mellett a sok kicsi piac felé is terjeszkednek. A lokalizáció és a helyi partnerek keresése mára prioritás lett. Ennek legújabb fejleménye, hogy hazánkban is kinevezték az első pionírt, Peresztegi Zoltánt, aki Magyarországon az első Google alkalmazottként vág neki a reprezentációs feladatoknak és az üzleti partnerek felkutatásának.

A 32 éves Peresztegi korábban ügyfélkapcsolati, marketing és PR munkakörökben tevékenykedett és valószínűleg új pozíciójában is elsősorban a Google üzleti helyzetét hivatott mélyíteni. Emellett természetesen a szolgáltatásfejlesztésben is részt vesz, mint közvetítő a globális központok irányában. A mára több, mint 10 000 alkalmazottat foglalkoztató globális vállalat a megszokott nyugati típusú vállalati hierarchiával ellentétben igyekszik liberálisan gondolkodni és jóval több szabadságot adni munkatársainak. Ugyan náluk is vannak vezetői szintek, de a felesleges bürokráciát elkerülve egy hatékonyabb projekt és ügyfélközpontú működést valósítanak meg.

Érdekes kifejezés a kreatív mérnök, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a Google fejlesztőmérnökei a fő projektek mellett munkaidejük 20%-ban önálló feladatokon dolgozhatnak, saját ötleteket próbálhatnak ki, fejleszthetnek saját szolgáltatásokat, amelyek ha a nagy profilba illőnek bizonyulnak, akkor komolyabb támogatásra is számíthatnak. Ezzel szemben az is megszokott, hogy amennyiben felmerül egy probléma, egy kihívás, akkor azt kiosztják néhány mérnöknek, akiknek komolyabb erőforrások és segítség nélkül kell megoldani a feladatot.

Erre volt egy jó példa a lokalizáció kérdése. Ma már 112 nyelven elérhetőek a Google szolgáltatásai, amire természetesen nem kívántak komolyabb összegeket fordítani, ezért egyetlen mérnöknek adták ki az utászt, hogy találjon ki ennek megoldására egy hatékony megoldást. Ő pedig végül megalkotott egy olyan algoritmust, aminek segítségével a világ különböző országaiból érkezett Google alkalmazottak közül válogatta ki azokat házon belül, akik képesek megcsinálni a fordításokat.


Valószínűleg a hazai változatok is így készültek, hiszen a brit és ír központokban ugyanúgy dolgoznak hazánkfiai, mint a Mountain View-beli főhadiszálláson. Érdekes kérdés, hogy miért éppen a 2007-es évet választotta a XXI. század Microsoftja arra, hogy belépjen többek között a magyar piacra is, ami viszonylag kicsi. Persze az errefelé jónak számító 30% feletti internetpenetráció (Izraelben 96%), a markáns szélessávú lefedettség, a TNS szerinti bruttó 9,7 Mrd forintos hirdetési piac és az azon belüli 4%-os, de évente 50-100%-ot növekvő online szelet biztosan csábító volt számukra.

Ráadásul a Google programjába tökéletesen illenek a kis helyi piacok, melyeket a régivágású marketingcégek nem képesek egységesen kezelni, hiszen az igen alapos hirdetési háttér nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a példának okáért a turizmussal foglalkozók ide csalogassák a vendégeket, hanem azt is, hogy az itthon működő kis-közép vállalkozások, termelők, akár kézművesek, művészek globális piacra lépjenek és mondjuk eladják dolgaikat Braziliában is és Zimbabwében ugyanúgy.

Ugyan Peresztegi Zoltán helyzetéből fakadóan nem erősíthette meg azokat a feltevéseket, miszerint a Google szép lassan megeszi majd a hazai nagy szereplőket is mint például az E-target, de bárki, aki őszintén belegondol rájön, hogy ezzel az innovációval és ezzel a háttérrel komoly versenyelőnyük van a helyi szereplők ellen.

Ugyanakkor a Google filozófiája nem a bizniszből indul ki. A szolgáltatásaikat nem kényszerítik rá senkire, mégis használják azokat, aminek az oka valószínűleg, hogy nem dilettáns marketingesek találják ki az új termékeket, hanem a fent említett ráérős kreatív mérnökök, illetve maguk a fogyasztók igényei alapján fejlődik tovább az egész birodalom, ellentétben mondjuk a Microsoft féle kínálati megoldásokkal.

Peresztegi szerint a fő különbség a két említett cég között, hogy az ellentétes alapkoncepciók miatt sosem lesz hasonlatos a Google az MS-hez, hiszen a Google termékek használata mindig egy döntés és sosem egy kényszer, ráadásul az innováció nem felülről, hanem alulról jövő folyamat, ami sokkal közelebb áll a fogyasztók szívéhez. Egy kattintással el lehet hagyni a Google keresőjét, de a tapasztalatok szerint az emberek előbb-utóbb visszatérnek oda.

Globális szinten a Google keresője 64%-os részesedéssel bír, s habár nincs túl sok publikus adat a regionális eredményekről, de egy tavalyi, a Figyelőneten megjelent interjúból kiderül, hogy itthon 36%-os szeletet hasítanak ki bizonyítottan a tortából. A napokban nyitottá vált Gmail szolgáltatás és az egyre több magyarul elérhető webkettes miatt itthon is várható, hogy a márka itthon is egyre erősebb és egyre "kúlabb" lesz.

Jelenleg a kereső, a levelező kliens, a toolbar, desktop és gtalk érhető el lokalizált változatban, illetve a hirdetési programok, az Adwords és az Adsense. Itthon is egyre többen használják a mobiltelefonos Java Gmail klienst, a Google Earth-t, Maps-t, (térkép) Picasa-t (képszerkesztő) és Docs & Spreadsheets (Irodai programcsomag). Összességében a Google 100-nál több szolgáltatást tart portfoliójában, de ezek közül a fent említettek számítanak kiemelt termékeknek. A többi főként réteg igényeket elégít ki, illetve kiegészítő szolgáltatás, mint a valutaváltó a kereső felületen belül.

Az egyre szélesebbé váló szolgáltatáscsomag és az egyre több embert magába szippantó Google közösség felveti azt a kérdést is, hogy lehet-e elegendő bizalma az átlag felhasználónak abban a cégben, ami ma a világon a legtöbb információ- és adathalmaz tetején ül. Az indexáló algoritmusok, melyek ugyanúgy megtalálhatóak a keresőben mint a levelezőben, pontosan fel tudnak építeni a felhasználókról személyiség profilokat, amit a cég elméletileg kizárólag a releváns hirdetések helyes elosztására használ.

Peresztegi erre a felvetésre azt reagálta, hogy a töménytelen mennyiségű adat teljesen automatizált adatközpontokban tárolódik és dolgozódik fel, bármilyen emberi beavatkozás nélkül, ami érthető is az adatok mennyiségébe belegondolva. Ezekhez az adatokhoz még maguk a Google alkalmazottak sem férhetnek hozzá. Sokak véleménye szerint viszont ez csupán döntés kérdése. A szkepticizmus és az őrült fogyasztói társadalom tapasztalatai azt mondatják, hogy nem létezhet ilyen szempontból korrekt cég.

A Google ugyanakkor azzal védekezik, hogy ők a megszokotthoz képest fordítva építkeznek. Előbb hoznak létre terméket, ami a felhasználó (és nem elsősorban fogyasztó) számára hasznos, megfelelő, kedvelhető és amikor ez valósággá válik, akkor ültetnek le embereket gondolkodni azon, hogy ehhez hogyan lehet egy üzleti modellt csatolni. Általában ez az üzleti modell egyszerű, hiszen a legtöbb esetben a szolgáltatás ingyenes marad, és a releváns, tematikus hirdetésekből befolyó összegből képesek finanszírozni a 3 GByteos mailboxot és a hasonló nyalánkságokat.