Virágzik a kínai mozi

A pekingi kormány védőszárnya alatt, a tévék, a videómagnók, a DVD-lejátszók szaporodása és a kalózok ellenére virágzik a kínai mozi, mind a hazai filmek, mind a nézők száma gyorsan nő.

"A bevételek évről évre 500 millió jüannal (12 337 milliárd forint) gyarapodnak és 2008-ban a teljes forgalom mintegy 5 milliárd jüan lesz, ez kétségtelenül nagy piacot jelent Ázsiában" - mondta az AFP-nek Ju Tung (Yu Dong), az egyik legnagyobb kínai magánstúdió, a Polybona elnök-vezérigazgatója. Egy januári felmérés szerint Kína ma a harmadik helyen áll a világon a filmgyártásban a filmek számát tekintve, India és az Egyesült Államok után. "A kínai filmtermés hallatlanul megnőtt az elmúlt évben, 340 játékfilm készült, vagyis hatvannal több, mint 2005-ben, míg tíz éve csak évi 60-70 volt a termés" - mutatott rá David Hancock, a Screendigest és Nielsen cég erre vonatkozó tanulmányának egyik szerzője.

A 35 éves Ju Tung a kínai filmcsoda egyik jelképe. Egy évtizednél rövidebb idő alatt az állami filmóriásokkal szemben kiépítette a maga birodalmát, amely a bevételek 20 százalékát mondhatja magáénak. Engedélye évi 20 film gyártására és ugyanannyi forgalmazására szól.

A kormány enyhítette a cenzúrát bizonyos témák - például a válás - tekintetében, de szigorú ellenőrzést gyakorol politikai téren. Ugyanakkor azzal is hathatós támogatást nyújt a nemzeti filmiparnak, hogy erősen korlátozza a külföldi filmek számára a piacra jutást Kínában - évente csak 20 külföldi filmet szabad bemutatni a kínai mozikban. A "hazai bajnokokat", mint amilyen Csang Ji-mu (Zhang Yimou) és Csen Kaj-kö (Chen Kaige), különösen erősen támogatják a hollywoodi kasszasiker-filmekkel szemben, néha az olyan fiatal független filmesek kárára, mint amilyen például Csia Csang-kö (Jia Zhangke), a velencei filmfesztivál Aranyoroszlán nagydíjának nyertese.

Csia epés túlzással meg is jegyezte, hogy a rossz emlékű 1966-76-os kulturális forradalom idején "legalább volt nyolc mintakép-opera, ma viszont évente alig két-három igazi film születik". A megjegyzést az váltotta ki, hogy Velencében győztes "Nyugodt élet" című filmjének decemberi kínai bemutatóját valósággal elsöpörte a Csang Ji-mu "A sárga virágok átka" című szuperprodukciójának premierjét kísérő reklámkampány.


A sárga virágok átka sajnos nem éri el a Hős vagy a Repülő tőrök szinvonalát
Három hónapja az amerikai Warner Brothers International Cinemas bezárta mozihálózatát Kínában, mert túl zártnak tartotta a piacot, viszont egyre több kínai vagy hongkongi cég dönt úgy, hogy multiplexet nyit nem csupán a fővárosban, hanem közepes nagyságú városokban is. A Polybona 2008-ig 15-re kívánja növelni multiplex-központjainak számát, összesen száz teremmel.

"Igaz ugyan, hogy több mozit akarnak nyitni és fejleszteni akarják a piacot, s hogy a digitális termek tekintetében az Egyesült Államokat is meg akarják előzni, de ennek megvalósítása nehéz lesz a külföldi cégekkel szemben alkalmazott korlátozások miatt" - vélekedik Li Csou (Li Chow), a Sony China vezérigazgatónője. David Hancock hasonlóan vélekedik. "A kínai piac potenciálisan óriási, de nem lehet csak kínai és hongkongi forgalmazókkal működtetni." Hancock szerint aggasztóan tartja magát a kalózkodás, a filmek illegális másolása, és nem csupán arra volna szükség, hogy több multiplex mozi legyen, hanem arra is, hogy csökkentsék a mozijegyek árát.