Olaszország vezet a lehallgatásokban

A friss kutatások szerint a közvélekedéssel ellentétben nem az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, hanem Olaszország vezet az egy főre eső lehallgatásokban. A britek másfél év alatt 4000 hibát követtek el.

A német Max Planck Társaság adatai szerint 100 ezer olasz állampolgárra 76 lehallgatás jutott a 2005 és 2006 között megfigyelt 15 hónapos időszakban, amivel elvitték a pálmát a globális versenyben. A második helyen Hollandia végzett 62-vel, míg a harmadik Svédország lett 33 megfigyeléssel, őket követi Németország 23,5-ös adatával, valamint Anglia és Wales 6-os eredményével. A szakértők többnyire elfogadják a kutatás számadatait, kihangsúlyozva, hogy az megcáfolja a közvélekedést.

Ez különösen a briteknek jön jól, akik nagy megkönnyebbüléssel sóhajtanak fel az elmúlt időszak vitáit és vádaskodásait követően. Nem kell azonban szégyenkezniük, hiszen a Blair miniszterelnök által februárban ismertetett jelentés szerint 15 hónap alatt a hatóságok 439 ezer lehallgatási és megfigyelési kérelemmel álltak elő, amellyel egyes személyek telefonját és email forgalmát kívánták figyelemmel kísérni. Ebből mintegy 4000 "hibára" derült fény, 66 esetben pedig a malőr a kommunikáció közvetlen elfogását eredményezte - a problémás esetekben mindössze a híváslistákat kérték le. Arról nem szól a fáma, hogy ez alatt pontosan milyen hibát kell érteni.

Hollandia előkelő helye nem túl meglepő, hiszen EU-elnökségük időszaka alatt éppen ők álltak elő az elektronikus megfigyelési és IP-követési rendszerek egységes tervezetével. Olaszország első helyezését leginkább a korrupciós gyanúkkal és botrányokkal indokolják, míg a brit és amerikai eredményt - amely nagyjából megegyezik - annak bizonyítékaként tekintik, hogy az angolszász országokban a vártnál jóval kisebb arányban hallgatják le a magánszemélyeket.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium tavalyi jelentése szerint 2005-ben az USA-ban 1,2 millió esetben kérvényeztek a telefonhívások listájának kiadását, mindössze 48 ezer esetben voltak kíváncsiak a real-time, vagyis az éppen akkor lebonyolított beszélgetések tartalmára, és 2600 alkalommal hallgatták le közvetlenül a kommunikációt.