Magyar Telekom: biztos pont az osztalék

Az elemzők többsége csak közép- és hosszú távon lát fantáziát a Magyar Telekomban, rövid távon egyelőre óvatosak a papírral kapcsolatban.

A Kínából indult globális tőzsdei minipánik óta nem talál magára a Magyar Telekom árfolyama. A február elején még jóval ezer forint feletti kurzus akkor 902 forintig esett, és bár a BÉT részvényeinek jó része azóta egy jelentős részt ledolgozott az esésből, ez a távközlési papírnak nem igazán sikerült. Az elmúlt napokban pedig csak felerősödött az eladói nyomás - ami egyébként lényegében február óta folyamatos -, a jegyzés egy hét alatt 976 forintról 921 forintig esett, miközben a BUX stagnált. Az árfolyamcsökkenés az elemzők többségét is meglepte, s bár van néhány ok, ami rövid távon ilyen irányba hathat, közép- és hosszú távon a legtöbben jó befektetésnek tartják a papírt.

A rossz szereplés egyik magyarázata a hétfőn bejelentett 70 forintos osztalékjavaslat lehet, az összeg lényegében négy éve változatlan. A piac jó része ennél magasabb 75-80 forint kifizetését várta, de az eltérés mértéke nem jelentős. Az összeg azt mutatja, hogy bár a társaság cash-flow-termelő képessége alapján jóval magasabb összeget, akár 100 forintot is kifizethetne, a jövőben sem lehet ilyen mértékű osztalékra számítani - nyilatkozta lapunknak Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír elemzője. A vártnál kisebb osztalék azt jelentheti, hogy a cég továbbra is a (kisebb) akvizíciókra koncentrál majd 2007-ben.

Ez persze önmagában nem baj, de konkrétumok nélkül egyelőre nem ér semmit, több információt pedig feltehetően csak a második félévre ígért új stratégia ismertetésekor kaphatnak a befektetők. A szakértő szerint az árfolyamot a lengyel TPSA zuhanása is magával rántotta. Az ottani telekommunikációs társaság egyik legnagyobb riválisa, a GTS Central Europe eladósorba került, a cég iránt pedig olyan nagyágyúk érdeklődnek, mint a British Telecom, a Telefónica vagy a Swisscom. Ezek belépése a piacra mindenképpen jelentősen növeli a versenyt, ami semmiképpen sem jó a TPSA számára.

Gyurcsik véleménye szerint az évenkénti 70 forintos osztalék komoly stabilitást jelent a mostani árszinten, ezért - 1049 forintos év végi célárfolyam mellett - felhalmozásra ajánlja a részvényeket, hiszen a várható magyar hozamcsökkenés az osztalékpapírok felértékelődését hozhatja. Különösen mert a vállalatvezetés elkötelezett a fejlődés iránt, ami hosszabb távon eredménynövelő lehet.

Miró József, az Erste munkatársa szerint is vonzó lehet hosszabb távon a távközlési papír, ugyanakkor rövid távon egyelőre ők csupán tartást javasolnak, igaz, a felülvizsgálat éppen most zajlik. Az elemző a korábbiak mellett a költségek várható jelentős csökkenésének lehetőségére is felhívta a figyelmet. A T-Mobile beolvasztása önmagában három éven át évi 20 milliárd forint megtakarítást jelent. Ez egyrészt kedvezően hathat az EBITDA-ra, de az adóoptimalizációs lehetőségek miatt feltehetően a cash-flow-t és a későbbiekben az eredményt sem hagyja majd érintetlenül.

Sőt, az ígéretek szerint a kiadások további mérséklése, a hatékonyság jelentős növelése is a tervezett stratégia része. Az ígért akvizíciókat és a várhatóan mérséklődő hozamokat is figyelembe véve érdemes dönteni az esetleges részvényvásárlásról. Igaz, rövid távon inkább a bizonytalanságra, a megszorító intézkedések várható hatására vagy az anyavállalat, a Deutsche Telekom gyengébb teljesítményére figyelnek a befektetők - véli Miró.

Hasonlóan vélekedik Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője is annyiban, hogy az elkövetkező hónapokban a bizonytalanság határozza majd meg az árfolyam-alakulást. Véleménye szerint legalább 50-100 bázispontos hozamcsökkenésre lenne szükség az 5-10 éves állampapírok esetében, hogy ismét ezer forint fölé kerüljön a jegyzés. Ilyen mértékű elmozdulás azonban rövid távon korántsem biztos. Persze annak, aki távolabbra tekint, azt is érdemes figyelembe vennie, hogy a tulajdonosváltás sem elképzelhetetlen, a Deutsche Telekom részesedésének eladásáról pletykaszinten egyre többet hallani. A haraszt pedig nem zörög, ha...