A véleménynyilvánítás árnyoldala avagy kell-e blogkódex?

A blogok gombamód szaporodnak világszerte, azonban egyre gyakrabban merül fel a kérdés: nem kellene-e szabályozni ezt a világot is, mert gyakran a szólásszabadság érve mellett számos nem túl szalonképes dolog is megjelenik ezeken az oldalakon.

"Most, amikor ezeket a sorokat írom San Diegóban, egy az ETech Konferencián megrendezett workshopon kellene részt vennem. Azonban itthon vagyok, az ajtókat bezártam és tele vagyok félelemmel" - írta Kathy Sierra írónő és programozó március 26-án a blogjában. Kathy Sierra ugyanis számos halálos fenyegetést kapott e-mailben és névtelen bejegyzésekben saját blogjában és két másik naplóban. Az írónő megnevezte azokat az ismert amerikai bloggereket, akik részt vettek az akcióban vagy támogatták azt. "Nem akarok egy olyan blogoszféra tagja lenni, ahol mindez elfogadott" - tette hozzá a programozó.

A bejegyzés szolidaritási hullámot indított el, a téma azóta is a legnépszerűbbnek számít az amerikai blogokban. Számos nő hasonló élményekről számolt be: "Mindennap megtörténik, valószínűleg naponta ezerszer. Ennek véget kell érnie" - jegyezte meg Andy Carvin, aki szintén a Cyber-Mobbingnak nevezett jelenség ellen harcol. Még Robert Scoble is véleményt nyilvánított a témában, méghozzá naplója működésének felfüggesztésével, mondván: "A nők elleni támadásoknak be kell fejeződniük".

Tim O'Reilly szerint egy viselkedési blogkódexre lenne szükség. A naplóíróknak és az oldalak üzemeltetőinek felelősséggel kellene tartozniuk és állást kellene foglalniuk azokban az ügyekben, amikor név nélküli bejegyzések jelennek meg. "Sajnos, sok blogger úgy gondolja, hogy a másokra nézve sértő kommentárok törlése cenzúra. Ennek a helyzetnek azonban meg kell változnia. Bizonyossá kell válnia annak, hogy blogkultúránkra büszkék lehetünk" - hangsúlyozta O'Reilly.

Oliver Gassner felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több az agresszív blog Németországban is. Emlékeztetett arra, hogy a netetikettnek az első szabálya így szól: "Gondolj arra, hogy a másik oldalon is egy ember ül". Sufferable Ass ugyanakkor úgy vélte, az anonim fenyegetések nem azért történnek meg, mert nincsenek etikai szabályok, hanem azért, mert sokan ilyen módon értelmezik a szólásszabadságot.

Dave Cormier szintén azt a kérdést tette fel, hogy: "Fel akarjuk adni a szabadságunk egy részét azért, hogy biztonságban érezhessük magunkat?" Jay Andrew Allen viszont az önszabályozás mellett foglalt állást: "Ugyanaz a szabadság, ami lehetővé teszi Kathy Sierra számára, hogy publikálhasson, teszi lehetővé azt is, hogy ilyen s.ggf.jek és pszichopaták írhassanak."

"A névtelenség nem tette jobbá az internetet" - állapította meg Seth Godin. "Az emberek naívak, ha azt hiszik, hogy élhetnek a Web 2.0 nyújtotta lehetőségekkel és közben anonimok maradhatnak. Mindenki tudja, hogy naplót írunk, termékeket ajánlunk, nyilvánosságra hozzuk fotóinkat a Flickr segítségével, megosztjuk böngészőink könyvjelzőit és profilt hozunk létre a MySpace, a Joinr vagy a Xing oldalain. Miért csináljuk mindezt, ha nem azért, hogy lássanak, ismerjenek bennünket?" - kérdezte Volkmar Breindl.

Chris Locke, egyike azoknak az elitbloggereknek, akiket Kathy Sierra azzal vádolt meg, hogy ha nem is vettek benne részt, de támogatták az akciókat. Ő azzal védekezett, hogy mások megnyilvánulásaiért nem tartozik felelősséggel, a vádaskodásokat pedig a jó híre megsértésének nevezte. "Ezután évekig kell majd magyarázkodnom és bizonygatnom azt, hogy nem vagyok sorozatgyilkos és pedofil. Jó munkát!" - írta Chris Locke, aki időközben már találkozott Kathy Sierrával, és közösen tisztáztak néhány dolgot.

"Amennyiben nem változtatunk a csordamentalitáson, akkor egy nap valaki rá fog menni erre. De azon a napon én nem akarok a csorda tagja lenni" - szögezte le Dave Winer. "Németországban is voltak ilyen boszorkányüldözések, amelyek azért következtek be, mert valaki nem nézte, hogy mit is ír le vagy valaki túlzottan az érzelmeire hallgatott. A főleg a nőket érintő sértegetések és a zaklatások ellen viszont fel kell lépni, ez különösen fontos és szükséges" - tolmácsolta véleményét Johannes Kleske.

Danah Boyd azt remélte, hogy ez az eset elgondolkoztatja az embereket, hogy milyen rasszista, szexista, homofób, gyűlöletkeltő és gúnyos hangnemben is írnak a blogvilágban. Michelle Malkin szerint a legjobb védekezés a támadás. "Amennyiben komolyan megfenyegettek, azonnal értesítsd a rendőrséget és semmiképpen se fuss el, blogolj tovább".

A blogolás valóban egy nagyszerű dolog, és kár lenne, ha néhány nem illendően viselkedő embertársunk miatt sokaknak elmenne kedve ettől a tevékenységtől, több ezer leírt gondolattal lennénk szegényebbek.