Ma érik el csúcspontjukat a lyridák

Látványos meteorzáport ígér a szombat éjszaka, a legősibb ismert meteorraj, a lyridák térnek vissza hozzánk. Igaz nincs olyan nagyszabású, mint a decemberi geminidák vagy az augusztusi perszeidák által nyújtott látvány, az elkövetkező hónapokra a ma éjszaka tetőződő meteorzápor ígérkezik a legjobb égbolt megfigyelési programnak.

Az 1861-ben felfedezett Thatcher üstökös által elterített törmelékmező fényjátékát leginkább az északi féltekén élők figyelhetik meg. A Thatcher elnyújtott pályáján 415 év alatt kerüli meg a Napot, pályájának a Naphoz mért legközelebbi pontja valamivel a Föld pályáján belül helyezkedik el, legtávolabbi pedig négy neptunnyi távolságba nyúlik.

A város fényeitől távol minden év április 22-re virradóan általában óránként 10-15 hullócsillagra lehet számítani, a csillagászok szerint azonban az idén van némi esély arra, hogy ennél aktívabb meteorzáport figyelhessünk meg, a törmelékfolyam ugyanis nem egyenletesen oszlik el az üstökös pályája mentén, így egy-egy évben megeshet, hogy a Föld jóval sűrűbb törmelékmezőt szel át, mint más években. A legjobb megfigyelési időpont vasárnap hajnali 3 óra környékén ígérkezik.


2003-as felvétel a raj két tagjáról
A lyridák a feljegyzések szerint 1803-ban produkálták a leglátványosabb meteorzáport, legutóbb pedig 1982-ben voltak a legaktívabbak, akkor óránként 90 meteor lépett be a Föld légkörébe. Első ismert megjelenése i.e. 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az "esőként hulló csillagokat", ezzel a lyridák tekinthetők a legrégebbi meteorrajnak.

Nevüket a Lyra-ról (Lant) kapták, mivel ez a csillagkép helyezkedik el a horizont felett a csillaghullás ideje alatt, ennek ellenére nem kell kizárólag ezt a konstellációt bámulni, a meteorok az égbolt bármely pontján feltűnhetnek. Az észleléshez viszonylag tiszta égbolt várható, melybe a Hold sem zavar bele jelentős mértékben.