Blanquefort - a világ első FON-városa

Blanquefort a Bordeaux melletti szőlővidék közepén fekszik, alig 15 000 lakosa van. A franciaországi kisvárosban a helyi lakosok és a turisták gyakorlatilag bármely utcában vagy étteremben internetezhetnek és a WiFi-infrastruktúra kiépítése egyetlen centjébe sem került a településnek.

A város fejlődése tavaly decemberben indult meg rohamléptékekkel, amikor a FON nevű spanyol vállalat ezer WLAN-routert adományozott a helyi vezetőknek. A készülékek képesek bármilyen hagyományos (kábeles, DSL- vagy optikai kábeles) internethozzáférésből vezeték nélküli kapcsolódási pontot kialakítani.

Ilyen hotspotot alakítottak ki 20 helyen, többek között a tanácsháza, az iskola, a kultúrközpont és más intézmények közelében. Bárki ingyen internetezhet és levelezhet, ehhez csupán egy WLAN-kompatibilis notebookra van szüksége. A fennmaradó routereket a város azok között osztotta szét, akik vállalták, hogy megosztják az interneteléréseiket másokkal is. Mint ismeretes, a FON egy olyan közösség, amelynek tagjai a fonerók. Ezek az emberek a saját szélessávú internethozzáférésüket osztják meg másokkal azért, hogy ők is hozzájuthasson a vezeték nélküli hálózat előnyeihez. Ezzel gyakorlatilag hotspottá válnak.

A FON közösség háromféle felhasználót különböztet meg. A Linusok ingyen osztják meg az internetelérésüket másokkal, cserébe az összes FON-kapcsolatot ingyen használhatják. Léteznek az Alienek, akik nem tagjai a közösségnek, de napi 3 euróért vagy 5 napig 10 euróért használják a hálózatot. Végül vannak a Billek, akik az internethozzáférésüket pénzért osztják meg. Így részesednek az Alienek által fizetett bevételből, annak 50 százalékát kapják meg a FON-tól. A FON cég azonban nem elégszik meg Blanqueforttal, és a francia településhez hasonló FON-városokat szeretne létrehozni többek között Németországban is. "Idén május óta eddig 400 közösség és magánszemély adta be a pályázatát, elsősorban olyan területekről, ahol nincsen DSL-hálózat" - nyilatkozta Robert Lang, a FON európai vezetője.



A szakember szerint a megoldás előnye a pénzmegtakarítás és a bürokratikus akadályok kikerülése. Ráadásul nincs szükség új infrastruktúra kiépítésére és egy WiFi-hálózat létrehozásával a települések nem válnak a magán internetszolgáltatók konkurenseivé, ami egyébként az európai jog szerint tilos volna. A modell önműködő. Eleinte csak néhányan csatlakoznak a hálózathoz és ők megosztják az internetkapcsolataikat másokkal is. Végül egyre többen jönnek rá, hogy ez jó dolog, így egyre többen csatlakoznak a rendszerhez. Ráadásul a vállalat pénzt kereshet azzal, hogy ha a nem regisztrált internetezők is használni szeretnék a hálózatot.

A FON sikere példátlan. A cég gyakorlatilag két év alatt felépítette a világ legnagyobb vezetéknélküli hálózatát. "Jelenleg 150 000 hotspot és 400 000 regisztrált felhasználónk van. Ezek a számok mindennap nőnek" - közölte Robert Lang, aki az IEEE 802.11n szabvány elfogadása és az általa jelentette megnövelt hatótávolság miatt újabb csatlakozási hullámra számít. A megoldás elnyerte más távközlési konszernek tetszését is. Ennek köszönhető, hogy a Deutsche Telekom például idén február óta Friedrichshafenbern építi fel az úgynevezett T-Cityt. A projekt célja a város teljes területének nagy adatátviteli sebességű vezeték nélküli hálózattal való lefedése. A szakemberek választása az UMTS-re épülő HSDPA-ra esett.

Hasonló tervekkel jelentkezett tavaly novemberben a The Cloud nevű brit cég Berlin esetében. A vállalat a német főváros egész területén elérhető WLAN-hálózatot akar létrehozni és ezért már fel is vette a kapcsolatot a helyi vezetőkkel. Az Intel által támogatott Deutsche Breitband Dienste GmbH (DBD) pedig tavaly októberben alakított ki Drezdában új vezetéknélküli hálózatot hozott létre, amelyet a tervek szerint folyamatosan az igények szerint bővítenek majd.

Heidelbergben a helyi Heidelberg Mobil nevű szolgáltató a belváros 3 négyzetkilométeres területén összesen több mint 14 hotspotot működtet. Szerencsére ilyen beruházásokra már nálunk is akadt példa. Győr városa az Intel segítségével továbbfejleszti a "digitális Győr" projektet, amely 2003-ban indult egy városi szélessávú, vezetéknélküli internetes hálózat kialakítására.