Jön az online vízum?

Aligha ilyen eredményre számítottak az Európai Bizottságnál, amikor úgy döntöttek, hogy felkarolják az új EU-tagállamok amerikai vízummal kapcsolatos problémáját. A jelek szerint ugyanis Washingtonban salamoni megoldást eszeltek ki.

A jövőben minden uniós tagország állampolgárának vízumért kell folyamodnia az Egyesült Államokba utazáshoz, de ezt online intézheti és ingyenes lesz. Legalábbis ilyen természetű javaslat fekszik az amerikai képviselőház előtt, amely nem tenne különbséget az EU régebbi és újabb tagállamai között. (A 15 régi tagország közül egyedül Görögország állampolgáraitól követelik meg az amerikai vízumot, az új tagok közül pedig csak a szlovénoktól nem kérnek ilyet.)

Az unió azonban 2004 óta hangoztatja az EU-USA csúcstalálkozókon, hogy ragaszkodik polgárainak egyenlő bánásmódjához, sőt fölmerült az is, ha erre nem hajlandóak az Atlanti-óceán túlpartján, akkor az EU a szolidaritási elvre hivatkozva beutazási engedélyt fog kérni az amerikaiaktól.

Az EU-országok több mint húsz éve élvezik a vízummentességet, amit az USA a szeptember 11-i merényleteket követő szigorúbb bevándorlási szabályokra hivatkozva nem akart kiterjeszteni az új tagokra. Ugyanakkor a Bush-kormányzat engedékenyebbnek bizonyult, mint a kongresszus, és az új megoldás is alighanem az adminisztráció nyomására született. Ez egyébként hasonló az ausztrál modellhez, Canberra is megköveteli az online vízumkérelmet, amely különben bürokráciamentes és gyors. A washingtoni eljárás a gyakorlatban úgy működne, hogy a repülőjegy megvétele után kellene online kitölteni a vízumkérdőívet, amelyet a hatóságok ezt követően bírálnak el.

Brüsszelben még korainak tartják annak a kérdésnek a felvetését, hogy az online formulát el lehet-e fogadni anélkül, hogy valamilyen hasonló ellenintézkedéssel legalábbis kifejezzék az EU nemtetszését. Arról viszont már véleményt nyilvánítottak - igaz, névtelenségbe burkolózva -, hogy az újak közül sem mindenki tartja be az egymás iránti szolidaritást, amire egyébként szívesen hivatkoznak. Prága, Varsó és Budapest ugyanis a saját útjukat járják, és eddigi erőfeszítésükben a bilaterális megoldáson volt a hangsúly, tehát nem bánnák, ha velük kivételt tenne a kongresszus. (Prága és Varsó az amerikai rakétapajzs befogadásával remél előnyhöz jutni.)

A magyar külügy nemrégiben döntött úgy (hasonlóan a visegrádiakhoz, lettekhez és litvánokhoz), hogy havi ötezer dollárt ér, ha egy profi lobbicég is dolgozik az ügyön - ennyiért bízták meg az 1972-ben alapított, Brüsszelben, Prágában, Kijevben és Bécsben is irodát üzemeltető Dutko Worldwide-ot. Nevük elhallgatását kérő külügyi források szerint egyébként ehhez a lobbicéghez készül átigazolni a jelenlegi washingtoni magyar nagykövet, Simonyi András, akit rövidesen Somogyi Ferenc volt külügyminiszter követ washingtoni állomáshelyén.