Felére csökkent a Vista ára Kínában

A Microsoft felére-harmadára csökkentette a Vista árát, abban reménykedve, hogy ezzel nagy lendületet adnak a keresletnek. A Linux előretörésének elmaradását eközben a szakértők az PC-gyártók számlájára írják.

A szoftvercég némileg meglepő lépésre szánta el magát Kínában: egy speciális akció keretében a Vista Home Basic verzió árát 200 dollárról 66 dollárra, vagyis éppen az eredeti ár harmadára csökkentette, a Home Premium pedig eközben 250-ről 120 dollárra, vagyis éppen a felére esett. A kezdeményezéstől Redmond a kalózkodás visszaszorulását és a legális példányok előretörését várja.

Egy hasonló lépést nyilván a világon mindenütt kitörő örömmel fogadnának, ám a cég célja az ázsiai óriás piacának meghódítása, ezért itt láthatóan különleges engedményekre is hajlandó. A problémát a kalózkodás mértéke jelenti, Kínában ugyanis túlnyomó többségben illegális példányok találnak gazdára, nemcsak az interneten keresztül, hanem akár a szaküzletekben is, amit a gyártók és szoftverfejlesztő cégek évek óta próbálnak visszaszorítani. A Microsoft a jelek szerint úgy látja, hogy a drasztikus árcsökkentésben lehet a kiút, amely egyben azt is jelenti, hogy a helyi fizetésekhez és pénztárcákhoz némileg jobban illeszkednek majd a hivatalos árak.

A különböző Linux disztribúciók és a platform előrenyomulását és a Windows leváltását már számos alkalommal megjósolták, ez azonban a nagyarányú kalózkodás ellenére sem akar bekövetkezni. A piaci elemzők szerint ebben szerepet játszik az is, hogy a PC-gyártók nem igazán hajlandók nyílt forráskódú operációs rendszerekkel szállítani saját konfigurációikat, ezért a vásárlók jelentős része soha nem is találkozik az alternatívával. Azok a bátrak pedig, akik Linuxot telepítenek az előre összeállított konfigurációkra, korlátozott támogatásban részesülnek, ha valamilyen probléma merül fel.

Kivételt képez a Dell, amely megkezdte az Ubuntuval szállított gépek árusítását az USA-ban, valamint az Acer, amely szintén ezzel a disztribúcióval szállítja egyik modelljét, igaz kizárólag Szingapúrban. A Toshiba és több más gyártó azonban az alig mérhető igénnyel indokolja távolmaradását - a cég példaként említi, hogy Ausztráliában és Új-Zélandon az elmúlt három év során összesen 5-6 esetben regisztráltak Linuxra vonatkozó érdeklődést, ami szinte nevetséges szám.

A jelenleg körülményeket figyelembe véve a legtöbben elhúzódó, sok kínnal járó időszakot jósolnak, mielőtt a Linux egyáltalán eséllyel szállhat versenybe az asztali uralom megszerzéséért. A nagy esélyek kétségtelenül a fejlődő országokban mutatkoznak, amelyek csak ritkán engedhetik meg a maguknak a legális szoftverek megvásárlását - az ingyenes megoldások azonban áttörést hozhatnak, bármilyen keserves is lesz az átállás.