Huhogások és hurukolások múzeuma

A baglyok huhogásától az elefántok trombitálásán át a pulykák hurukolásáig mintegy 110 ezer állathangot őriznek a berlini Humboldt-egyetem különleges archívumában.

A gyűjtemény a maga nemében egyike a legjelentősebbeknek: csak a New York melletti Macaulay Library és a londoni British Library őriz hozzá foghatót: az ismert hangok mellett itt még olyan ritkaságok is találhatók, mint a gerinctelen állatok, vagy a halak hangjai. "Bármennyire is meglepő, egyes halak dallamos hangokat hallatnak" - mondta el a állathang-adatbank vezetője, Karl-Heinz Frommolt biológus, a bioakusztika szakértője. "Ugyancsak kevesen tudják, hogy a méhkirálynő korántsem zümmög, mint feltételezni lehetne, hanem inkább a majmok rikácsolására emlékeztető hangot ad ki" - fűzte hozzá.

Az állathangokat kezdetben magnószalagra rögzítették, de mára a gyűjtemény csaknem teljes egészében kompakt lemezre és DVD-re került. Az anyag enciklopédikus értékű: 2005-ben például a Humboldt-egyetem 1600 állathangot bocsátott a Brockhaus kiadó rendelkezésére egy audio-enciklopédia számára. A gyűjtemény emellett tudományos kutatási és oktatási, valamint ismeretterjesztő célokat is szolgál. A hangok egy részét hamarosan a nagyközönség számára is elérhetővé teszik, de már most is letölthető például mobiltelefon csengőhangként a szibériai fóka kiáltása - vagy éppen a dél-amerikai kajmán ijesztő horkanása.

Az állati mobilhangokért egy telefontársaság által fizetett összeg a hangarchívum finanszírozását egészíti ki. A tudományos hasznosítás során a hangokat "népszámlálásra" is használják: segítségükkel az állatok megzavarása nélkül állapítható meg, milyen fajok élnek egy adott területen. Vizsgálják továbbá, milyen módon kommunikálnak egymással például a farkasok, rókák és sakálok.

Míg az internetezők és a maroktelefonálók körében népszerű a berlini gyűjtemény, a filmipar feltűnő közönyt mutat irántuk. Ez Frommolt szerint igen sajnálatos. "A hetvenes évek óta mindig ugyanazt a madarat hallom" - jegyezte meg az AFP-nek a kutató, akinek füle képes a legfinomabb állati hangárnyalatok felismerésére is. "Az amerikai filmekben a madárdal általában virginiai eredetű még akkor is, ha a történet Európában vagy éppen Afrikában játszódik" - tette hozzá rosszallóan.