Mehetnek tovább a betelefonálós műsorok

A megállapodáshoz az kellett, hogy a telefonálók a jövőben megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az ilyen ípusú játékok pontos szabályairól, természetéről, és felhívják figyelmüket a szerencse szerepére is.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa úgy döntött, elfogadja az interaktív televíziós játékokat készítő vállalkozások és a műsorokat sugárzó tévécsatornák vállalásait, így a fogyasztók a jövőben megfelelő tájékoztatásban részesülnek az ilyen típusú játékok pontos szabályairól, természetéről és világossá válik előttük a játékban fontos szerencse elem. Az ügyben a GVH így jogsértést nem állapított meg és bírságot sem szabott ki.

A GVH 2007 első félévében versenyfelügyeleti eljárást indított négy interaktív telefonos nyereményjátékot készítő vállalkozás és a játékokat sugárzó televíziós csatornák ellenA versenyhatóság ugyanis azt valószínűsítette, hogy a játékokba való bejutás feltételei és a játékkal kapcsolatban közzétett tájékoztatások tisztességtelenül befolyásolják a fogyasztók döntéseit. A GVH a TV2-n sugárzott "Szóda", az ATV-n sugárzott "Többet ésszel", "Kvízaréna", "Játszma", a Spektrumon sugárzott "Telefortuna" valamint az RTL Klubon sugárzott "0691-33-44-55" című műsorok fogyasztóknak szóló tájékoztatásait vizsgálta.

A versenyhatóság kifogásolta, hogy a telefonautomaták és a műsorvezetők által adott információk illetve a képernyőn megjelenő feliratok azt a látszatot keltik, mintha a nyereményhez való hozzájutás pusztán attól függne, hogy a tévénéző tudja-e a választ az aktuális feladványra. Csakhogy a játékba való bekerülés egy kevésbé áltlátható módszerrel a betelefonálók közötti szelektálás útján történik. Vagy a számítógép sorsol, vagy véletlenszerűen kerül adásba a játékos, vagy az első telefonálót kapcsolják a műsorba stb.

A bizonytalanság fenntartása a játékkészítő és a műsort sugárzó csatorna érdekében áll, hiszen ily módon olyan nézőktől is fogadhattak emeltdíjas telefonhívásokat, akik a szabályok pontos ismeretében egyáltalán nem, vagy nem annyiszor telefonáltak volna. A hívásdíjjal kapcsolatos tájékoztatásokat is kifogásolta a GVH, mert több vállalkozás esetében nem jól érzékelhető módon került feltüntetésre annak bruttó összege. Sok esetben az sem derült ki a fogyasztók számára, hogy a hívásdíjat akkor is meg kell fizetniük, ha automatára rögzített választ érnek el, vagy egyátalán nem kerülnek be az adásba.

A GVH álláspontját megismerve az eljárás alá vont vállalkozások mind a négy ügyben kötelezettségvállalást terjesztettek elő. A játékkészítő vállalkozások (IKO New Media Szolgáltató Kft., Telemedia InteractTV Kft., Mobilpress Zrt., melynek jogutódja az M-Factory Zrt., illetve az Eurovision Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) vállalták, hogy:
1. a nézőket tájékoztatják arról, hogy a kérdésre adandó válasz ismerete és az emeltdíjas betelefonálás nem feltétlen eredményez nyerést. Mindez oly módon történik, hogy a képernyőn minden nehézség nélkül olvasható futószövegben, illetve a játékszabályban megjelenik: "a telefonhívás nem garantálja a műsorba kapcsolást" felhívás;
2. a hívásonként fizetendő audiofix hívás bruttó díja a fogyasztók által minden nehézség nélkül olvasható betűnagysággal, folyamatosan, legalább 15 pixeles betűméretben megjelenik a képernyőn,
3. az adás során illetve a telefonban elhangzott tájékoztatás nem ad olyan információt, amely arról biztosítja a nézőt, hogy újrahívás esetén biztosan adásba kerül;
4. a műsor során nem hangzik el olyan, vagy azzal egyenértékű állítás, hogy senki sem hívja a műsor telefonszámát;
5. amennyiben több módszer, szabály is létezik a telefonálók bekapcsolására, úgy az adott játéknál éppen érvényes szabályról a műsorvezető, vagy egy grafikai elem folyamatosan, jól érzékelhetően tájékoztatja a nézőket;
6. a műsor során külön kiírásra kerül az alap illetve a jackpot vagy bónusz nyeremény összege.

Az interaktív játékokat sugárzó televíziós csatornák vállalták, hogy csak olyan játékot sugároznak, ami a fenti feltételeket maradéktalanul teljesíti, továbbá honlapjukon és a teletexten részletesen ismertetik
1. a játék lényegét, melyből kiderül, hogy a telefonhívás nem garantálja a műsorba kapcsolást; 2. a lehetséges játékszabályokat, különösen a játékba kerülés menetének konkrét részleteit, felhívva a figyelmet arra, hogy e szabályok játék közben változhatnak, a műsorvezető, vagy a feliratok azonban mindig egyértelművé teszik, hogy adott időszakban melyik szabály érvényes;
3. a fizetendő bruttó hívásdíjat, amit a játékba kerüléstől függetlenül, hívásonként kell megfizetni.

A GVH az eljárás során feltárt valamennyi tény, körülmény mérlegelése után úgy ítélte meg - bár az eljárás során feltárt probléma néhány éve általánosan elterjedt piaci gyakorlatot tükröz, melynek kezelése inkább szabályozói megoldást kívánna -, a versenyhez fűződő közérdek leghatásosabban a kötelezettségvállalások elfogadásával biztosítható.

A versenyhatóság szerint a korábban jelzett, fogyasztókat ért, versenyjogilag értékelhetőnek tartott sérelmeket a kötelezettségvállalások teljes mértékben orvosolni tudják. A kötelezettségvállalások betartása esetén a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesülnek - nemcsak a honlapokon, illetve a teletexten - a játék pontos szabályairól, természetéről, világossá téve előttük a játékban fontos szerencse elemet (azaz: nem eredményez automatikusan nyerést és játékba kerülést, ha tudja a választ és tárcsázza az emelt díjas telefonszámot). Ezenkívül pontos, látható információkat kapnak a hívás díjáról, a várható nyereményről és a játékba kerülés menetéről. Mindezekre tekintettel a Versenytanács a kötelezettségvállalások kötelezővé tétele mellett az eljárások megszüntéséről döntött.