Mindenki bekerül az angol DNS-adatbázisba

A teljes brit lakosságra, valamint az összes külföldi beutazóra kiterjedő DNS-adatbázis létrehozását szorgalmazta szerdán a brit igazságszolgáltatás egyik vezető bírája, aki szerint a jelenlegi brit rendszer - jóllehet már most is a világ legnagyobb ilyen adatbankja - "igazságtalan, mert hiányos".

Sir Steven Sedley

Sir Steven Sedley, a Lordok Háza - a legfőbb jogi fellebbviteli fórum szerepét is betöltő brit felsőház - lordbírói testületének tagja a BBC rádiónak azt mondta: jelenleg esetleges, hogy ki kerül be az országos DNS-adatbankba. Ha valakit bármiért őrizetbe vesznek, DNS-mintát is vesznek tőle, amely azután az adatbankban marad, akár elítélik az illetőt, akár nem - mondta. Ugyanakkor "rengetegen sétálgatnak szabadon, jóllehet DNS-mintájukból (ha lenne) kiderülne, hogy bűnözők" - tette hozzá. Sir Steven szerint ráadásul a kisebbségek aránytalanul nagy mértékben vannak jelen az adatbázisban, ami "védhetetlen". A bíró szerint ennél igazságosabb lenne, ha mindenki benne lenne a DNS-bankban, "akár bűnös, akár ártatlan". Hozzátette: ez vonatkozik a Nagy-Britanniába beutazó külföldiekre is.

Az 59 milliós brit lakosságból mintegy 4 milliónak a mintáit tárolja a 12 éve létrehozott mostani DNS-bázis, amely a népességhez mérve a legnagyobb a világon. Angliában és Walesben a jelenleg hatályos törvények alapján minden őrizetbe vételi eljárás során DNS-mintát vesznek az őrizetestől, és az anyag örökre a rendszerben marad, függetlenül a mintavétel okától, és attól, hogy az eljárás alá vont illetőt elítélték-e valamiért, vagy sem. Ez ugyanúgy vonatkozik a gyilkossággal gyanúsítottakra, mint azokra, akiket közlekedési vétség miatt kísérnek be egy rendőrőrsre. Az adatbankban több tízezer gyermekkorú - 10-17 év közötti - személytől is vannak minták. Skóciában törölni kell a DNS-mintát a helyi adatbankból, ha az illető ellen, akitől levették, végül nem születik elmarasztaló végzés.

Sir Steven szerint a mindenkire kötelezően kiterjesztendő DNS-adatszolgáltatás célja "abszolút szigorúan csak a bűnfelderítésre és -megelőzésre korlátozódna". A kormány első reagálásában nem zárkózott el egyértelműen a javaslattól. Tony McNulty illetékes belügyi államminiszter szerdán a BBC-nek azt mondta: jóllehet jelenleg nincsenek kormányzati tervek az adatbank teljes körűvé tételére, "az ember soha ne mondja azt, hogy soha".

A javaslat ellen azonban még kormányzati szakértők is felemelték szavukat. Stephen Bain professzor, a DNS-adatbázissal foglalkozó országos stratégiai tanács tagja kijelentette: a DNS-adatokat törvénytelen vagy akár törvényes úton is fel lehet használni olyan célokra, amelyekre "ma még nem is gondolunk ... ezt a szellemet már nem lehetne visszatuszkolni a palackba".

Tony Blair egyetértett a bővítés tervével, ám a jelenlegi miniszterelnök ellenzi, és mint szóvivője szerdán közölte, a brit kormánynak nem áll szándékában az egész ország lakosságát átfogó kötelező vagy önkéntes DNS-adatbázis létrehozása. A nagy londoni reptereken amúgy is gyakran hosszú sorok kígyóznak a vámvizsgálatnál, ezért DNS-adatok ellenőrzésével és felvételével tetézni a procedúrát komoly fennakadásokat okozna - mutatott rá a szóvivő.

Emberi jogi csoportok már korábban többször is felhívták a figyelmet a brit lakosság személyes adatainak rendkívül széleskörű állami nyilvántartására. Tavaly év végén került nyilvánosságra például az a jelentés, amely szerint Nagy-Britannia messze a legmegfigyeltebb ország az ipari demokráciák között: az országban jelenleg 4,2 millió, kifejezetten a lakosság mozgásának megfigyelésére felállított zártláncú tévékamera működik, vagyis minden 14 lakosra jut egy. Nagy-Britanniában sokkal több közterületi kamera működik, mint a jóval nagyobb területű Egyesült Államokban - állt a jelentésben. A szakértők szerint egy átlagos hétköznapon mindenkiről, aki közterületen megfordul, 300 kamera készít felvételt.