Kormányzati propaganda az IT szektorban

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének Menedzser Találkozója sosem volt politikus meghívottaktól mentes, idén viszont a fő csapásvonal a kormányzati és az informatikai világ kapcsolatát volt hivatott bemutatni. Az előadók között ugyan csúcspolitikus nem volt, de az egészségügy, kormányzati beruházások, eKözigazgatás és az EU-s pályázatok kivesézése mégis elég jól sikerült.

A 14. MENTA (Menedzser Találkozó) programját először végigböngészve kicsit furcsa mixtúra tárulhatott az érdeklődők szeme elé. Az egyébként szakmai konferencia két csúcs IT témája a cyber hadviselés, illetve a telekommunikáció-média-IT konvergenciája volt, emellett pedig kemény politikai agyserkentés folyt a rendezvény első két napján.

Az első sokk a vendégeket Füzesi Géza (Gazdasági Versenyhivatal) előadásakor érte, aki "Teaming agreement, avagy mire figyeljünk üzleti megállapodásaink megkötése során" című előadásában gyakorlatilag megfenyegette a jelen levő IT biznisz krémjét, hogy ők is sodródhatnak igen könnyen kartell ügyekbe, nem csak az autópálya építők.

A GVH Kartell Csoportjának vizsgálója többször hangsúlyozta, hogy az ehhez hasonló konferenciák tipikus táptalajai lehetnek az információs kartellnek, hiszen a piac különböző szereplői az árban ugyan nem, de minden másban képesek zöld ágra vergődni néhány koktél elfogyasztása után. Erre egyébként valóban lehet is példa, hiszen főként a második napon már többen kávézgattak vidáman kint az előtérben, mint voltak a konferencia teremben, és a barátkozás, illetve az egészségesnek nyilvánított együttműködések születése mellett biztosan komolyabb dolgokra is sor kerülhetett.

A GVH képviselő egyébként arról is beszélt, hogy hazánk még fiatal piacgazdaság, ezért az árkartell nem jellemző ránk, inkább a közbeszerzési nyerteseket szeretik a cégek, illetve adott esetben a minden versenyző által használt gyártó-beszállítók eldönteni előre. A fenyegetés rész viszont az volt, hogy az ügyek nagy részét feltárják, sokszor a céget saját alkalmazottai dobják fel, de a konkurenciára vagy sértődött vesztesekre is lehet számítani ilyenekben. Sajnos konkrét nevek nem hangzottak el, hiszen az ügyek nagy része jelenleg is bíróságon van, de az utalásokból mindenki kitalálhatja, hogy kire gondolhattak a "külföldi botrányok után itthon is utánanéztek" és a "megkerülhetetlen gyártó differenciált ajánlatot ad a különböző pályázóknak" kategóriákban.


Természetesen az IVSZ nem azért hívott állami és kormányzati embereket beszélni, hogy elvegyék a vendégek kedvét, ezért sokkal optimistább és jobb hangulatú előadások következtek Simon Géza, kormánybiztos (MeH) és Baja Ferenc, államtitkár (MeH) előadásában. Simon előadása - habár a programban eredetileg később szerepelt volna - jó felvezetésként szolgált, hiszen ígéretek hadát zúdította a hallgatóságra.

Elsőként arról beszélt, hogy az eddigi főként intézményi beruházások után a jövőben főként a lakosságot is érintő informatikai beruházások következnek. Ez bíztató lehet a beszállítóknak, hiszen a "front office" fejlesztése és a felhasználóbarát környezetek kialakítása minden bizonnyal kövér közbeszerzéseket jelent majd az eddigi szűk esztendők után, ahogy a kiadott sajtóközlemény címe is hivatkozza ezt az előadást.

Az elektronikus közigazgatásról és az eddig elért eredményekről valahogy csak jót hallottunk ezen az előadáson, hiszen már a központi szervek 100%-a kapcsolódik, állítólag 1,7 milliárd látogatást ért meg a portál, 17 millió műveletet hajtottak végre és hamarosan az ígéretek szerint a lakosságnak is lehetősége lesz a nézegetés mellett ügyintézni, dokumentumokat lekérni és a folyó ügyeiket nyomon követni. Arról nem is beszélve, hogy a 2005-ig elért sikereken felbuzdulva a kormány már ebben a hónapban elfogadhatja a következő 4 éves stratégiát.

Megoldódhat a hivatalokban az elektronikus díjfizetés, ami 100 milliárdos nagyságrendű beruházást igényel, sőt beismerve az eddigi elhibázott, szétaprózott fejlesztéseket, az is valószínű, hogy ez egységes technológiával lesz megoldva, nem lesznek párhuzamos fejlesztések. Ezzel kapcsolatban két kérdés merülhet fel a laikus hallgatóban: eddig miért voltak? illetve ki/kik lesznek azok a szerencsések, akik ezt az egész 100 milliárdos bulit megkaparintják majd?


Simon után, Baja Ferenc, államtitkár kicsit árnyaltabb, ámde rekord hosszúságú (53 perc) prezentációjában nemcsak a saját nevében, de Bajnai Gordon, Szetey Gábor, Draskovics Tibor gondolataival is felvértezve altatta a közönséget. Elsőként kiemelte, hogy az első évben a kormánynak sikerült levernie a belső lobbit, így ezek után már hatékonyabban indulhat meg a kabinet stratégiáinak kivitelezése. Ebbe többek között az is beletartozik az informatika területét nézve, hogy nem neveztek ki egy központi IT döntéshozót, hanem minden esetben a szakpolitikust kell nyaggatni a saját területén.

Így minden terület maga lesz felelős azért, hogy a saját udvarán belül informatikai beruházásokat és fejlesztéseket tegyen, ami a fent említett nagy egységnek előfordulhat, hogy nem tesz jót, sőt tovább fokozhatja a szétaprózott metódust. Baja arról is beszélt, hogy rájöttek, nem fog mindenki valamilyen digitális kütyüvel rohangálni 2 év múlva, ezért nem elegendő a jövő technológiáit adaptálni a közigazgatásra, de fejleszteni kell a most működő rendszereket is, mint készpénzfizetés, okmányirodák vagy éppen a személyes ügyfélszolgálatok.

Ez nem tűnik éppenséggel hatékonyságnövelő lépésnek, de a továbbiakban ígért adatbázis szabványosítás, eFizetés és eAzonosítás ígéretes lehet. Az utóbbival kapcsolatban viszont a kormánynak is óvatosan kell bánnia. A szakmai grénum előtt viszonylag nyíltan beszélő politikus kerek-perec megmondta, hogy nem tudják összekapcsolni az állami szervek adatbázisait, mert az állampolgárok egyszerűen nem bíznak a hivatalokban és inkább hordanak magukkal 10 különböző azonosítót, minthogy az egyik hivatali ügyintézéskor beleláthassanak bármilyen más adatukba.