The Settlers: Rise of an empire

Némileg vigasztal cserében a klímakérdés. A pályák legalább háromféle éghajlathoz tartozhatnak, ami nem csak a dizájnt befolyásolja, de komoly különbségek lesznek az adott pálya játékmenetében is. Az északi területeken hideg van, hosszú tél, középen normál négy évszakos körforgás, mint amilyen nálunk is volt pár éve még, délen pedig sivatagi körülmények uralkodnak, ahol tél nincs, de cserébe víz is kevesebb és a termőtalajt is jól be kell osztani.

A négy évszakos pályákon érdemes megnézni az éves időjárásjelentést, amiből kiderül, hogy az év melyik részében szenvedünk majd hiányt egyes élelmiszerforrásokból. Ha befagy a víz, akkor például nem lehet halászni, viszont a katonákat tök jól lehet masíroztatni a folyómedrekben. Illetve télen a méhecskék sem gyűjtenek mézet és a búzamezők sem teremnek. Ezeken a pályákon tehát jóval több kaját kell begyűjteni év közben, hogy a téli hónapokban maximum a szilvesztert töltsék az embereink a főtéren, de ne sztrájkoljanak, hogy éhesek. Apropó sztrájk. Annak ellenére, hogy egy feudális társadalomról szól a játék, az emberek már megtanultak hisztizni és ha valamilyük nincs, akkor egy ideig zsörtölődnek, majd a főtéren sztrájkolnak és természetesen addig nem is dolgoznak. Kellett nekik megmondani, hogy vannak jogaik.


A körök természetesen mindig ott kezdődnek, hogy fel kell építeni a települést és ki kell elégíteni minél több igényüket a népnek és egyre magasabb rangot illik elérni a hőssel. Az első igény persze a kaja. Erre több lehetőség is kínálkozik. A legkézenfekvőbb a vadállatok leölése és a húsukból való kolbászkészítés. Az állatbarát módszer persze a gabona-liszt-kenyér vagy a boci-tej-sajt kombó. Ami viszont szomorú, hogy már itt látszik, hogy sokat egyszerűsödött a játék menedzsmentje és nem nagyon kell hosszú ipari láncokat létrehozni, hanem a búzamezőről egyből a sütödébe megy az anyag, malom például nem is kell.

Ha kaja van, akkor kezdődhet a luxus, mint a ruházkodás, gyógyszer, tisztaság, kultúra és lakberendezés. Ezek is hasonlóan a kajához úgy néznek ki, hogy van egy nyersanyag, amit vagy begyűjtünk vagy termesztünk, összeszedjük, raktárba vele, majd onnan a feldolgozó egység emberei felveszik és elkészül a termék. Szomorú, de körülbelül ennyi is a történet. Állatokat lehet vadászni, a fákat kivágni, bányászni követ és vasat tudunk, míg a megfelelő területeken lehet birkát vagy marhát tartani, az előbbiből gyapjú lesz, az utóbbiból tej, míg a méhek mézet adnak. Emellett a mezőgazdaság ősi ágazata is virágzik: lehet gabonát termeszteni. A fő alapanyagok a vadállat, a fa illetve a kő vagy vas. Nagyjából ezekből készül minden, kivéve a speciális eseteket.

A fából például nem csak építkezni lehet, de a seprűhöz is ez kell, illetve az asztalos is igényel belőle a padokhoz. Ugyanakkor a vadakból nem csak kolbász lesz, hanem bőrruha is készül belőlük. Szerencsére viszont az egyszerűsítés miatt nem is kell molyolni a dolgokkal, ha egyszerűen nincs valamiből elegendő, akkor építeni kell olyan épületet, ami azt készít vagy venni kell kereskedő partnerektől. Lehetne még folytatni ezt a bekezdést, csak nem nagyon van miről írni, mert körülbelül ennyiben kimerül a stratégia.


A hadakozást sem bonyolították túl, ami viszont pozitív, hiszen ez nem egy kifejezett háborús stratégia. A vas és a pénz kell minden katonához, akik lehetnek kardos emberkék és íjászok. A zsold emelésével erősebbé válnak, tehát legalább a háború előtt érdemes felhúzni őket, különben az erősebb kutya **szik elve érvényesül. Ha az ellenfélnek 8, nekünk pedig 7 csapatunk van, akkor ő győz. A gyalogos egységek mellett persze a harc kimenetelét erősebben befolyásolja, hogy vannak-e falak, azok fából vagy kőből vannak-e és hogy milyen ostromgépek állnak rendelkezésre. A fakerítést simán fel lehet gyújtani, míg a kőfalhoz mindenképp ostromgép kell. Vagy a kaput lehet betörni a faltörő kossal vagy a falakat lebontani mondjuk egy katapulttal. Az íjászok viszont femászhatnak a falra és onnan szedik le a kint várakozó embereket.

Visszatérve a nyersanyagokra és késztermékekre, az épületeket felhúzva egy alapkivitelt kapunk, ami gyalog szállítja az anyagokat (kitermelés) illetve sok selejttel, lassan dolgozik (kisiparos). Viszont minden épület három szintű lehet, tehát két fejlesztést lehet rádobni, amitől jóval hatékonyabbak lesznek. Ez többnyire fába, pénzbe vagy kőbe kerül, de szinte kivétel nélkül megéri megtenni ezeket, mert kevesebb helyet foglal egy fejlett épület, mint több gagyi, igaz többe kerül, mint építeni többet. Érdemes emellett a főépületeket is fejleszteni, hiszen a kastély fejlesztésével nő a maximális hadsereg létszám, a katedrális fejlesztésével a parasztok limitje tolható ki, illetve a szertartásokból befolyó adomány is nő, a raktár fejlesztése pedig természetesen annak kapacitásait növeli.