Fix telefónia IP alapokon

Az adat-hang integrációs megoldásokat elsősorban a nagyvállalati kör alkalmazza a hagyományos fix telefónia alternatívájaként, ugyanakkor az internetes hangkommunikációs megoldások egyre inkább hódítanak.

A BellResearch elemzői részletesen vizsgálták a fix telefónia részpiacait [analóg, isdn, cs/cps, szolgáltatói voip, voin], bemutatva az IP-rendszereket és az adat-hang integrációt, valamint a vezetékes telefónia változó szerepét. Az elemzések részletesen foglalkoznak az üzleti szegmens ip alapú fixtelefon-megoldásaival is. Az ip alapú telefónia a BellResearch megközelítése szerint a telephelyi, valamint telephelyek közötti adat-hang integráció mellett a szolgáltatói hálózatokra épülő megoldásokat, azaz a kábeltelefóniát és egyéb "menedzselt" voip-szolgáltatásokat, valamint a nyílt internetre épülő voint is magában foglalja. A megoldások közös jellemzője, hogy a hang továbbítása csomagkapcsolt, ip alapú hálózaton zajlik, a különbségeket pedig - leegyszerűsítve - az átvitel eltérő infrastruktúrája, illetve annak eltérő tulajdonosa jelenti.

Az ip-telefonrendszerek bizonyos méretjellemzők megléte esetén jelenthetnek, jelenthetnének alternatívát. Ma még a legalább 10 fős vállalatok mindössze 2 százaléka alkalmaz helyi hálózatára épülő ip-telefonrendszert, és közel ugyanennyien üzemeltetnek legalább két telephelyük között hasonló - jellemzően bérelt vonalra vagy ipvpnre épülő - megoldást. Az alacsony penetrációs mutatók mögött méretgazdaságossági okok állnak: a hazai üzleti szférában továbbra is a nagyvállalati kör az, amely igazán hatékonyan képes átállni telephelyi, illetve telephelyek közötti ip-telefóniára.

A beszédcélú kommunikáció adathálózatra terelésének fő mozgatórugóját még mindig a költségcsökkentés lehetősége jelenti. A piaci tapasztalatok szerint a bevezetett ip-telefonrendszerek megtérülése legkésőbb már középtávon megvalósulhat.


A BellResearch kutatási eredményei szerint a hazai társas vállalakozások 3 százaléka használ kábeltelefóniát. Bár a technológia elviekben a hagyományos infrastruktúraszolgáltatás helyettesítőjének, azaz inkább versenytársának tekinthető, az attitűdvizsgálatok érzékelhető mértékű technológiai elutasítottságot mutatnak. Az üzleti terjedés hátterében nem az ismertség hiánya áll - ez ugyanis minden szegmensben legalább 90 százalékos -, hanem sokkal inkább a kábeltelefónia [hang]minőségével és megbízhatóságával - leginkább a szünetmentesség feltételeivel - szembeni kritikus hozzáállás. Mindezek ellenére a penetráció növekvő tendenciát mutat a hazai vállalatok körében; a megoldást használó cégek túlnyomó többsége 10 fő alatti, és a közeljövő növekedési potenciálját is várhatóan a mikrovállalati szegmens jelenti.

Nyílt internet alapú hangkommunikációt az üzleti szféra 12 százaléka használ, ami többségében ingyenes megoldásokban merül ki; a fizetős konstrukciók alkalmazása marginálisnak tekinthető. A voin egyik legnagyobb hátránya, hogy a szolgáltatás "best effort" jellegű, nem biztosít megfelelő szolgáltatásminőséget, ami az üzleti célú felhasználók számára a hangminőség és az adatbiztonság szempontjából különösen kritikus lehet. A döntéshozók többsége tisztában van a hátrányokkal, az internetes telefonálást ismerőknek is csupán egyötöde tartja a szolgáltatást e tekintetben maradéktalanul megfelelőnek.

Mindezek ellenére emelkedik a penetráció, a tavalyi évhez képest 3 százalékkal nőtt a voint használó hazai cégek aránya. A voip-megoldásokkal kapcsolatos fejlesztési tervek is tetten érhetők, de a BellResearch kutatói szerint a jövőben már azok a - még inkább sporadikus - úgynevezett szolgáltatói voip-megoldások lesznek életképesek, amelyeknél az operátor biztosítja a szükséges szolgáltatási szerződéseket.