IBM - áttörés a szuperszámítógépes chipeknél

A cég közleményéből még a laikusok számára is kiderül, hogy nagyjából miről is van szó. Az IBM mérnökei ugyanis megoldották, hogy az egyes processzormagok közötti kommunikációt ne a hagyományos módon, hanem fénypulzusokkal továbbítsák, lehetővé téve ezzel a sebesség megugrását és ezzel egy időben a fogyasztás és a helyigény drasztikus csökkentését.

Az áttörés a Mach-Zehnder-féle elektro-optikai modulátor alkalmazása révén vált lehetségessé, amely az elektromos jeleket fénypulzusokká alakítja át. Ez a megoldás méretében 100-szor, illetve 1000-szer kisebb mint a korábbi hasonló fejlesztések, amely megnyitja az utat a teljes rendszer egyetlen processzorba történő beépítése felé. Ezzel nagymértékben csökken a fogyasztás, a hőtermelés, a helyigény és természetesen a gyártási költség, vagyis kifizetődővé válhat a platform nagy számban történő gyakorlati alkalmazása.


Az IBM állítása szerint ez egyben azt is jelenti, hogy belátható időn belül képesek lesznek processzormagok százainak, vagy akár ezreinek egyidejű alkalmazására egyetlen chipen belül. A PlayStation 3 processzorát említik példaként, amely mindössze 9 hasonló magra épül, mégis nagy teljesítményt nyújt, különösen ha az általánosan elterjedt asztali ikermagos, illetve a nemrég útjára indult négymagos generáció tagjaival hasonlítjuk össze. A fejlesztést az optikai hálózathoz hasonlítják, amely lehetővé tette a világháló gyors elterjedését is kibővítését - az IBM szerint ugyanez megy majd végre a szuperszámítógépek területén.

Pontos számokat egyelőre nem adnak ki a kezükből, de elhangzott, hogy a fénypulzusok alkalmazásával a sebesség 100-szorosa a hagyományosnak, a fogyasztás pedig akár az egytizedére eshet vissza. Kereskedelmi forgalomban azonban még jó ideig nem jelenik meg ez a megoldás: ha minden jól megy, még további 10-15 évre van szükség ahhoz, hogy a szuperszámítógépeket egyetlen chipbe szorítsuk vissza.