Brüsszel nem bánná az e-ügyintézés harmonizálását

Az Európai Bizottság (EB) a versenyképesség javítását célzó úgynevezett lisszaboni programban 2010-et jelölte meg az elektronikus kormányzás rendszereinek harmonizálására.

Nemcsak az uniós rendelkezések egységesítéséről és a szolgáltatások körének hasonlóvá tételéről van szó, hanem az elektronikus szolgáltatás bővítéséről is. Azt ma már senki sem vitatja, hogy az olajozottan működő internetes rendszer hatalmas összeget takarít meg az államigazgatásnak, az viszont továbbra is problémát okoz, hogy számos uniós tagállamban az internetes lefedettség alacsony. A dilemma ismert: éppen ott volna nagy szükség a szolgáltatásra, ahol gondot okoz a hivatal távolsága, tehát a mostoha infrastruktúrával rendelkező településeken, régiókban - viszont éppen itt a leggyengébb a lefedettség.

Az információs társadalom előnyeinek minél szélesebb alkalmazását hármas feladat teljesítése segítheti, amelyet az EB külön is szorgalmaz: a szélessávú internet terjesztése, a hálózat iránti bizalom növelése és az ügyintézés körének tágítása. A jó példákat Brüsszel is kiemeli, mint például az osztrák gyakorlatot, ahol harmadik éve minden állampolgárnak olyan egészségügyi chipkártyája van, amely rögzíti az összes diagnózist, a kiadott gyógyszert, kezelési eredményt és leletet.

Grazban például a rokkantsági igazolványt interneten lehet igényelni, ami a fogyatékkal élők számára teszi kényelmesebbé az életet. Belgiumban személyre szóló a rendszámtábla, vagyis az autó eladásakor senki sem válik meg a rendszámtól, és érvényét veszíti, ha utána fél éven belül nem regisztrálják egy másik kocsira. A kissé körülményes eljárást segíti, hogy ma már interneten is beadható a kérvény, és a hatóságok most az ígérik, ha 14 óra előtt beérkezik az elektronikus kérvény, akkor még aznap postázzák a hitelesített rendszámtáblát.

Hogy mennyit jelent az, ha az elektronikus szolgáltatás és az internetes lefedettség politikai prioritást kap, arra jó példa Észtország, amely gazdagságát messze meghaladó arányban ért el eredményeket, megelőzve a jólét grádicsán előrébb álló tagállamokat. Az elektronikus közigazgatásról bő egy éve készült uniós felmérés szerint (az adatok persze gyorsan változnak ezen a téren) a közhivatalok 90 százalékának volt honlapja, de az elektronikus ügyintézés szolgáltatását csak 40 százalékuk kínálta.

A magyar Üzletre hangolva program elindítását egyrészt az Európai Tanács döntése indokolta, amely szerint a vállalkozókat terhelő adminisztratív akadályokat 2012-ig uniós szinten 25 százalékkal kell csökkenteni. Másrészt az is sürgette a bevezetését, hogy a vállalatokra háruló adminisztrációs terhek az EU 3,5 százalékos átlagával szemben hazánkban a GDP 4,5-6,7 százalékára tehetők - tudtuk meg a gazdasági tárcától. Csak minden negyedik közhivatal nyújt elektronikus ügyintézést az Európai Unióban