Űrközpontavató vagy erőfitogtatás Iránban?

Hétfőn Irán egy rakétakilövéssel tesztelte első kutatóműholdjának szállítórendszerét, egyben megnyitva első űrközpontját. Az USA szerint csak erőfitogtatásról van szó, ami koránt sem tesz jót a nemzetek közötti feszültségnek.

A visszaszámlálást maga Mahmúd Ahmadinezsád, az iráni elnök vezényelte le az ország nyugati részén, a sivatagban fekvő űrközpont földalatti vezérlőtermében, amit az állami televízió egyenes adásban közvetített. Köztudott, hogy egy rakéta, ami képes egy műholdat pályára állítani, robbanófejek célba juttatására is alkalmas. Az elemzők véleménye ennek ellenére megoszlik Irán legutóbbi megnyilvánulásának jelentőségén. Irán tudományos előrelépésről és békés célokról beszél, a Nyugat viszont többnyire az iszlám ország ballisztikai fejlettségének demonstrálásaként értékeli a rakétatesztet, ami Irán eddigi nukleáris terveinek fényében csak méginkább elszigeteli Teheránt a világtól.

Paul Beaver brit védelmi elemző szerint a teszt az Egyesült Államokat és Izraelt aggaszthatja, utóbbi közvetlen fenyegetésként értékelheti Irán tevékenységét. A közvetítésen látható volt, hogyan emelkedik a magasba a rakéta a sivatagi kilövőállásról, majd nem sokkal később egy ejtőernyő jelent meg, azt azonban nem lehetett kivenni, hogy mi ereszkedik alá. Az állami média semmilyen érdemleges részlettel nem szolgált a rakétát illetően, azt sem tudni milyen magasságot értek el. Csupán annyit közöltek, hogy az Omid (Remény) névre keresztelt kutatóműholdat 2009 márciusában fogják kilőni. A most fellőtt Kavoshgar-1 elnevezésű rakéta igen hasonlatosnak tűnt az Irán által használt nagy hatótávolságú Shahab 3-hoz.

"Ez az eredmény meg fogja erősíteni Irán pozícióját a régióban és a világban" - mondta Reza Talainik, az iráni parlament külügyi és nemzetbiztonsági bizottságának tagja. "Aktív és befolyással bíró jelenlétet kell biztosítanunk az űrben" - tette hozzá az elnök az új űrközpont felavatásakor, mondván hogy a műholdak építése és kilövése rendkívül jelentős teljesítmény. A Fehér Házban már koránt sem volt ilyen nagy a lelkesedés. "Szerencsétlen dolog Irán részéről a ballisztikus rakétatesztek folytatása. Ezek a lépések csak fokozzák az elszigeteltségét a nemzetközi közösségtől" - nyilatkozott a Fehér Ház szóvivője, Gordon Johndroe.


A nyugati szakértők arra panaszkodnak, hogy Irán alig ad ki információt, amiből megállapítható lenne műszaki fejlettségük szintje. Szerintük Irán technikájának döntő hányadát a Kína, Észak-Korea és más nemzetek által szállított eszközök módosításai teszi ki. Beaver szerint ma már ez koránt sem jelenthető ki ilyen egyértelműen. Úgy véli Irán fejlődésnek indult, méghozzá igen gyors ütemben. Ezzel egy másik brit elemző, Andrew Brookes, a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének munkatársa is egyetért, bár szerinte a rakétateszt nem nevezhető jelentősnek, hiszen az ország már korábban is fejlesztett ballisztikus rakétákat, tehát semmi újat nem mutattak. Brookes úgy véli, az iráni kilövés csupán egy válaszlépés volt Izrael néhány héttel korábbi rakétatesztjére. Izraelről igen széles körben feltételezik, hogy rendelkezik nukleáris robbanófejekkel és rakétákkal, melyekkel csapást mérhet Iránra. "Ezzel Irán azt közölhette Izraelnek, hogy amit ti meg tudtok tenni, arra mi is képesek vagyunk" - összegzett Brookes.

Irán - amely nem hajlandó elismerni Izraelt - közepes hatótávolságú rakétákkal rendelkezik. A legnagyobb hatótávolságú rakétáik 2000 kilométert tudnak megtenni, ezekkel eredményesen támadhatják Izraelt és az öbölben található amerikai támaszpontokat. Ahmadinezsád gyakran beszél Izrael vesztéről, de állítása szerint az iszlám köztársaság egyetlenegy országra sem jelent veszélyt. A világ negyedik legnagyobb olajkitermelője azt hangoztatja, hogy nukleáris programjuk kizárólag az elektromos energiatermelést szolgálja, mellyel megőrizhetik olajukat és földgázukat az export számára.