Elnökválasztási téma a munkaerő kiszervezése

Ron Hira, a Rochester Institute of Technology professzora tanulmányt írt az USA bevándorlási politikájáról.

A cél az, hogy Amerikába okos, jól képzett emberek telepedjenek meg, a helyi szakemberek pedig képzettségüknek, tudásuknak megfelelő munkát találjanak otthon, és megfelelő bért kapjanak érte. A jelenlegi vízumrendszer ebből a szempontból nem megfelelő - állapítja meg a professzor. Ha alaposabban megvizsgáljuk, az offshore outsourcinggal foglalkozó vállalatoknak kedvez. Ezeknek pedig az a célja, hogy minél több munkát az olcsó távoli országokba vigyenek, és a helyszínen is lehetőleg alacsonyabb bérű szakembereket foglalkoztassanak.

És kik ezek az offshore cégek? Tévedés azt hinni, mondja Hira, hogy csak az indiaiakról, vagyis az Infosysről, a Tatáról, a Wipróról meg a többiekről van szó. A legnagyobb vízumigénylők között ott van például a Deloitte, az Accenture, a Pricewaterhouse meg az IBM is. Ezek a cégek már régóta masszívan beépültek az offshore kiszervezési üzletbe. Rengeteg alkalmazottjuk van külföldön, leginkább Indiában. Mit kellene tenni? Olyan rendszert kell építeni, zárja le a tanulmányát Hira, amely biztosítja, hogy a hazai munkaerő ne kerüljön hátrányba a vendégmunkásokkal szemben. A vállalatoknak bizonyítaniuk kelljen, hogy az adott munkára tényleg nem találtak hazai munkaerőt, a vendégmunkások pedig piaci béreket kapjanak.

"We áll agree Americans must be hired fist", azaz mindannyian egyetértünk abban, hogy az amerikaiaknak előnyt kell élvezniük - mondta nemrég Edward Kennedy szenátor, megadva az alaphangot. Mindeközben a Business Week arról ír, hogy Amerikában egyre többen szemlélik gyanakodva a szabad kereskedelem politikáját, mivel úgy gondolják, hogy az olcsó külföldi konkurencia otthon tönkreteszi a jól fizető állásokat. A jelek arra utalnak, hogy nem csak az alacsony képzettséget igénylő munkakörökről van szó. Az inflációval korrigált munkajövedelmek minden kategóriában csökkentek, a legfelső, legképzettebb 4%-ot kivéve. A középosztály veszélyben érzi magát, és úgy tűnik, joggal.

Úgy látszik, többeket meglepett, hogy a távközlés és az informatika fejlődése ennyire könnyűvé teszi egyes tevékenységek olcsó országokba való kitelepítését. Akár 40 milliónyi szolgáltatási munkakör is érintett lehet, vagyis a foglalkoztatottak mintegy negyede. A probléma a választási kampányban is megjelent. Hillary Clintonról például azt írják, hogy egyetért Samuelson, a neves közgazdászprofesszor megállapításával: a komparatív előnyök tanát a mai helyzetben újra kell gondolni. Barack Obama egyik tanácsadója szerint a szabad piacok előnyeit tényleg sokan nem érzékelik, aminek politikai következményei lehetnek.