Portréfilm Wittner Máriáról

Wittner Mária '56-os halálraítéltről készített portréfilmet Siklósi Beatrix és Matúz Gábor; a 80 perces alkotás premierje február 24-én lesz a fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínházban - jelentették be a film készítői pénteki, budapesti sajtótájékoztatójukon.

Siklósi Beatrix, a film rendezője elmondta, hogy 2005-ben kezdték el a kutatómunkát, melynek eredményeként sikerült megtalálniuk Wittner Mária múltjának több fontos szereplőjét, köztük azokat az apácákat, akik gyerekkorában nevelték, és egykori kalocsai cellatársát is. Siklósi Beatrix hangsúlyozta: szeretnék a mai embereknek Wittner Máriát, mint példaképet bemutatni. "Eskü, becsület, hűség, kitartás, ezeket a fogalmakat ismét élővé lehet tenni úgy, hogy ha az ember megmutat egy olyan életet, mint amilyen Wittner Máriáé" - mondta a rendező.

Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón közölte, hogy nem volt könnyű a filmet elkészíteni, mert közben újra átélte azokat az eseményeket, amelyeket 1956-ban átélt. A film bemutatója a kommunizmus áldozatainak emléknapja előestéjén, február 24-én lesz az Uránia moziban. Matúz Gábor elmondta, hogy film további vetítése még bizonytalan, egyelőre nincsen szerződésük egyetlen mozival sem. Tervezik azonban a portréfilm televíziós bemutatását is, valamint DVD-n is szeretnék kiadni.


Wittner Mária az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, a rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz, a Corvin közben segédkezett a sebesültek ellátásában. A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. A forradalom leverése után disszidált, néhány hetet Ausztriában töltött, de végül visszatért Magyarországra. 1957. július 16-án letartóztatták és "fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli, meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás" miatt 1958. július 23-án, 20 éves korában első fokon halálra ítélték.

Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25-én szabadult nemzetközi nyomásra. A rendszerváltás óta aktívan részt vesz több 56-os veteránszervezet munkájában. A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról parlamenti mandátumot szerzett.