Viva Piñata

A másik érdekes dolog a pénzkérdés. Az alapjában véve gyerekeknek szóló játék szigorúan a fogyasztói társadalomban való létre nevel, hiszen a fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a játékos eladjon vagy vegyen. Mivel nincs fixálva a játékmenet, ezért ezt lehet akár veteményeskertek üzemeltetésével is elérni, de apró lényeinket is eladhatjuk a kereskedőnek, amiből a többieknek házat, ennivalót, dekorációt vagy ruhákat vehetünk.

Így a most felnövő fiatal gyerekek már tudni fogják, hogy semmi sincs ingyen, ha répát akar, akkor répamagot vesz olcsón és elülteti, locsolja és vár, majd ha akarja eladja jó pénzért. Illetve ha valaki nyulat akar, akkor vagy ültet neki répát és vár és megeteti vele, vagy vesz drága pénzen kész répát. A termelési lánc tehát működik, hiszen olcsón vett répamagból répa lesz, abból nyuszi, azt megeszi a róka, abból újabb róka lesz, amit pedig 1000 csokipénzért lehet eladni darabonként, habár a répamag csak kb. 7 csokipénz volt.


Ha gyerekfejjel próbálom nézni, akkor teljesen rendben van az egész, hiszen elméletileg a csemeték képesek alapvető mintákat ismételgetni naphosszat. Ráadásul ha már gép előtt ül egy 3-6 éves gyerek, ami tavasz közeledtével nem szerencsés, legalább a kreativitását, koordinációját, finom motoros szenzorait is fejleszti a játék. Szép színes, izgalmas világ az egész, ahol nem kell sietni sehová és nem is lehet elrontani semmit. Egy profilt elkezdve folyamatosan lehet fejlődni, szinteket lépni, amivel együtt jár az is, hogy újabb növények és állatkák megjelenése várható a környéken. Kezdhetünk új kerteket is akár, ahol szerencsére nem a nulláról indulunk, hanem a már elért szintek és a megszerzett pénz velünk vándorol.

Eleinte egy egész kicsi területen kell bohóckodnunk, majd egyes szintlépésekkel együtt kitolódnak a határvonalak. Fizikailag ugyan sok minden beférne a kertbe, de nem tömhetjük tele például répával az egészet, mert az objektumok száma súlyozottan limitált. Ha elértük ezt a limitet, akkor nem tudunk több növényt ültetni, nem lehet újabb épületeket felhúzni, illetve ha a populációt szaporítottuk fel, akkor nem jönnek új állatok a kertbe. Érdemes kertenként specializálódni valamelyik vonalra és megpróbálni felépíteni az ellátási láncot valamelyik magas szintű jószágnak, akár úgy is hogy közben a kicsiket deportáljuk.

A játék annak ellenére, hogy gyerekek számára készült, igazi stratégiai szimuláció. Ha valahogyan ki lehetne iktatni a nagyobbak számára idétlennek tűnő ismétléseket, például azt, hogy minden egyes romantikus aktus után végig kell futni a jószágokkal egy labirintuson pénzérméket gyűjtögetve, akkor egész élvezetes maradhatna hosszú távon más korosztály számára is.



Így viszont a kicsik maradnak hoppon, mivel egy 3 éves gyerekről én speciel nem feltételezem, hogy képes felfogni a fejlődés összefüggéseit. A legjobb kombináció egy türelmes szülő és egy érdeklődő csemete. Mivel a játék valóban látványos, ezért akár egy nagy LCD TV-re kirakva kontrollerrel is érdemes tolni. Ja, hogy akkor miért jelent meg PC-re? Ez jó kérdés, mint ahogyan az is, hogy amennyiben Xbox360-ra van hozzá magyar szinkron, akkor PC-re miért nincs? Vagy éppen a dobozon szereplő "Magyar nyelvű dokumentáció, angol nyelvű szoftver" felirat ellenére miért kezdődik a kézikönyv úgy, hogy "Table of contents" és fejeződik be úgy, hogy "Customer Support".

Ez egy olyan játék, amelynél elképzelhetetlennek tartom, hogy a célközönség angol nyelven is élvezné. Nem rossz dolog, ha mindenki hamar találkozik idegen nyelvekkel, de ha sem a szülő, sem a gyerek nem beszéli a Piñata angolt, akkor baj lehet. Aki pedig unná egyedül a játékot, annak az MS Live rendszere tartogat meglepetéseket.