Command and Conquer 3: Kane's Wrath

Kiadó: EA Games
Fejlesztő: EA LA
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 2 GHz, 512 MB RAM, 11 Gbyte szabad hely, 128 Mbyte-os videokártya
Ajánlott: Intel 3 GHz-es Intel Pentium IV, 1024 MB RAM, Geforce 6600+
Hasonló játékok: Universe at War, Supreme Commander
Kategória: sci-fi RTS

A legutóbbi, gyenge eresztésű stratégia után egy szintén kultikus sorozat, a Command and Conquer legújabb darabja érkezett el hozzánk. A tavalyi harmadik rész első kiegészítője a Kane haragja címet viseli. A mi haragunk pedig abból fakad, hogy a sok új multi térkép mellett csak egy Nod kampány fért bele a csomagba.

Egy Command and Conquer játék alapjában véve nem lehet rossz, sőt az egyjátékos kampány rész, még ha némileg szegényesebb is, a multi számít igazán. A Kane�'s Wrath kiegészítő sztori szempontjából egy kis hiánypótló szerepet tölt be. Az alapjátékban kissé fura volt anno, hogy a jó öreg GDI-NOD vitába fura földönkívüliek szálltak be, bár az is igaz, hogy ebben a történetben már nem sok más lehetőség maradt új oldal beemelésére. Akkor az idegenek nem kaptak komoly történeti szerepet, ezért jómagam azt vártam, hogy a kiegészítő ebben erősít majd.


Mégsem így lett. A történet a második tibérium háború után kezdődik, majd a későbbi fejezetek során össze-vissza ugrálunk időben és térben is. A csaták során a GDI és a Scrim erők mellett gyakorta a Nod-on belüli rendezetlen erőviszonyokkal kell foglalatoskodnunk és móresre tanítani mindenkit, aki Kane bácsi (esetleg Alexa) útjába áll.

Küldetésből 13 darab áll rendelkezésre, ami nagyon kevésnek tűnik, főleg, hogy nincs csak egyetlen kampány. A legtöbb pálya 15-35 perc alatt könnyedén teljesíthető, a feladat többnyire bázis elpusztítás, épület elfoglalás, kommandó akció, kísérgetés és a többi szokásos. Alig néhány óra alatt végig lehet szaladni a teljes történeten, amit a nehézségi szint állítása sem lassít túlzottan. Az egységek, épületek, területek nem mentek át komoly változáson, de legalább nem kell senkinek nagyon megerőltetnie magát ahhoz, hogy belerázódjon.


Továbbra is gyalogság, járművek és légi egységek alkotják haderőnket. A tibérium még mindig az értékes nyersanyag, az épületek üzemeltetéséhez pedig most sem kell más, mint néhány erőmű. A balansz némileg változott, így még komolyabban át kell gondolni, hogy milyen összetételű csapatokkal vágunk neki az ellenséges bázisnak. A kedvenc helikopteres gyors csapásmérő taktikának például a GDI légpárnás légvédelmi tankja vethet véget, ami másodpercek alatt darál le egy egész légi osztagot.

A kampány részben ezzel még annyira nem kell foglalkozni, mert a gép túl buta ahhoz, hogy áthatolhatatlannak tűnő mixet hozzon létre lézeres, rakétás, vegyi tölteteket lőni képes egységekből. Ezért nagyon egyszerűen járművek ellen hatékony egységekkel kell előretörni, miközben helikopterek vagy a buggy-k írtják a gyalogságot és a páncélozatlan távolról nagyokat lövő tüzérséget. Nem mondom, hogy unalmas, de nem is tartogat komoly kihívásokat.