eBusiness Symposium: A béka segge alatt van a magyar eKereskedelem

"A helyzet jobb, mint gondolnánk" - állította az első E-business Symposium programjában Gerentsér Imre, Sanoma újmédia-divízió igazgatója. Az első illusztráció mégis egy vízből félig kilógó kisfiút ábrázolt a fején egy békával. A citált statisztikák szerint nem csak az angolszász vidékektől vagyunk fényévekre, hanem még a kelet-európaiak is állva hagytak minket az online kereskedelemben (is).

Az elektronikus kereskedelem szó hallatán legtöbbünknek internetes áruházak jutnak az eszünkbe, esetleg ma már biztosításkötés, utazás vagy autókereskedelem. A valóság viszont az, hogy az eBiznisz egy teljes értékláncot kell, hogy jelentsen, melynek csak a végpontját jelenti a webshop maga. A Sanoma vezető természetesen a definiálást a saját háza tájáról közelítette meg, ezért az említett értékláncot egy médiavállalat mintájára rajzolta fel.


Tudjuk, hol a helyünk

A meghökkentő példa után egy meghökkentő analógián futott végig, mégpedig egy holland adatokkal megtámasztott médiavállalat értéklánc elemeinek ismertetésével. A hazánknál kisebb területű, de nagyobb lélekszámú Hollandiában is a reklámletöltés jelenti a csúcsát (vagy alapját) az ideális mixnek. Egy-egy megjelenésért cserébe feléjük 0,015 eurót számláznak átlagosan, míg a kattintás alapon elszámolt hirdetések már azon nyomban közel tízszeresét, 0,12 eurót érnek. Eddig sima a történet, nagy differencia vásárlóerő-paritáson számolva nálunk sem lehet.

A harmadik elem már trükkösebb, hiszen ott azért fizet a kereskedő, ha a hirdetés vagy bármilyen más eszköz révén az ő kereskedelmi egységébe vezetik a vásárlót. Ez körülbelül olyan, mint a magazin sarkából levágott kupon, csak itt egy jobban mérhető csatornában vezetik a fogyasztót. Ez nyilván még magasabb átlagértéket képvisel, de az igazi biznisz a vásárlásban van. Ezek nem friss dolgok, ami miatt végigvezettem, az az arány. Egy utazási oldal átlagosan 20 eurót fizet minden olyan hozzájuk irányított vevőért, aki vásárol is (szobát foglal vagy nyaralásra fizet be), míg a Hollandiában nemrégiben lezajlott egészségbiztosítási reform kapcsán az EÜ szolgáltatók/ ­biztosítók egy sikeres szerződés után akár 3000 eurót is lepengetnek az ugródeszkának. Hoppá.

Ehhez képest hol tart kishazánk? Gerentsér szerint a béka hátsója alatt, de legalább kint vagyunk a vízből. A Sanoma fő médiatámogatója volt a rendezvénynek, így érthető a szakértő kiválasztása, illetve a számai valós és reprezentatív felméréseken alapulnak, ezért higgyünk neki.

Pénzszórás

Kicsit unalmas számokat boncolgatni, de lássuk mekkora különbségek mutatkoznak a világ különböző területein az elektronikus kereskedelmi költéseknél. Míg az Egyesült Államokban 2006-ban 120,6, 2008-ban pedig 184,6 milliárd eurós forgalma volt/lesz az online kereskedelemnek, addig az EU-ban 102 illetve 161,9 milliárd ez a szám. Mivel az EU lakossága mára jóval meghaladja az USA-ét, ezért a differencia komolynak számít, kis hazánk 0,12 milliárd és 0,26 milliárdos költése pedig egyszerűen nevetséges. Míg a jenkik évente átlagosan 610 eurót költenek el a neten (igaz náluk a penetráció is jóval magasabb és a GDP is, de nem ennyivel), addig mi magyarok 26-t. Ez két műsoros CD, vagy egy karton cigi, esetleg egy DVD író, egy literes Bacardi vagy 5 mozijegy. Belehúztunk nagyon.

Persze a nagy Amerikához nem illik hasonlítani a rendszerváltás után lévő keleti országokat, ezért nézzünk egy számot a kelet-közép európai régióból. Ezen a területen az országok (cseh, lengyel, szlovák, román stb.) 2007-ben átlagosan a teljes kereskedelemben forgatott pénz 1,03%-t költötték el az internet segítségével, míg a magyarok mindössze 0,76%-t. Ez sajnos kicsit szégyen, főleg a 41%-os internetpenetrációs mutatónk tekintetében.

Az online értékesített portékák listája viszont nem mutat sehol a világon túl meglepő adatokat, hiszen a netes vásárlók 41%-a vesz könyvet, 36%-a ruhát, cipőt, 24% DVD-t, játékokat vagy épp repjegyet, 23% műszaki cikkeket, 19% zenét, illetve kozmetikumokat és 16%-nyi számítógép hardvert, utazást/nyaralást. A könyv nálunk is sikertéma (41%), de a ruha (10%), műszaki cikk (4%), kozmetikum (8%), és a hardver (9%) terén van mit pótolnunk. Ráadásul hiába vásárolnak nálunk kb. ugyanannyian online, mint a cseheknél, románoknál, bolgároknál, lengyeleknél vagy szlovákoknál, ha szinte mindegyik országban jelentősen többen vásárolnak rendszeresen és nem az "előfordult már" négyzetet ikszelik be.

A java csak most jön...