Egyedül vagyunk?

Viszonylag rövid idő áll a Föld-szerű bolygók rendelkezésére az élet kialakításához, ami erősen megkérdőjelezi a Földön kívüli intelligens élet létezését, állítja egy matematikai valószínűség-számítási modellen alapuló kutatás.

Figyelembe véve mennyi idő kellett az emberiség kifejlődéséhez és azt a tényt, hogy egymilliárd év múlva a bolygó már lakhatatlan lesz a Nap tevékenysége miatt, Andrew Watson a brit Kelet-Anglia Egyetem professzora úgy véli, hogy nagy valószínűséggel egyedül vagyunk a világegyetemben.

A földlakók elképesztően alacsony esélyeken kerekedtek felül: Watson számításai szerint az élet kialakulására bolygónkon is kevesebb, mint 0,01 százalék volt az esély, a rideg valóság pedig azt, hogy már nincs sok időnk ezen a bolygón. Egy Föld-szerű égitest "lakhatósági" ideje mindösszesen 5 milliárd év környékére tehető.

Ehhez az adathoz társul, hogy esetünkben az intelligens élet viszonylag későn jelent meg a színen. A tudósok elméletei szerint az első életformák 4 milliárd évvel ezelőtt tűntek fel, az emberek pedig mindössze 100 000 éve barangolnak a bolygón.

A Föld napjai meg vannak számlálva: körülbelül egymilliárd év múlva a Nap növekedni kezd, forróbbá és fényesebbé válik, ellehetetlenítve az életet. "A Föld bioszférája jelenleg már az idős korban jár" - mondta Watson. "A komplex élet ritka jelenség, akik ezt meg tudják figyelni, azok még ennél is ritkábbak. Több tízezer Föld-szerű bolygót kellene felfedeznünk, hogy legalább egy olyat találjunk, ami valamilyen kifinomult életformának ad otthont."

Watson matematikai modellje négy kritikus szakasz vizsgálatán alapul, melyeknek meghatározott sorrendben kell végbe menniük ahhoz, hogy intelligens élet alakuljon ki a Földön. A lépcsőfokok az egysejtű baktériumok megjelenésétől, az összetett sejteken, majd a specializált sejteken át, melyek már lehetővé teszik a komplex életformákat, az intelligens életig terjednek, egy kifejlett nyelvvel.

"A komplex életet számos rendkívül valószínűtlen lépés választja el a legegyszerűbb életformáktól, ezért kevésbé gyakoriak. Az intelligencia ezen is jóval túlmutat, ezért ez még ritkább" - taglalta Watson. "Ismereteink szerint a Föld lakhatósági időszakának késői szakaszában fejlődtünk ki, ami arra utal, hogy evolúciónk valószínűtlen. Ez levetíthető az összetett élet és az intelligencia felemelkedésének valószínűségére bármely adott bolygón."

A modell alapján Watson megállapította, hogy minden szakasznak legfeljebb 10 százalék esélye van a kialakulásra és minden fejlődés csak egy-egy előrelépés után nyilvánul meg. Mindehhez pedig társul az adott égitest lakhatósági ideje, és azt is figyelembe kell venni, hogy az evolúciós lépcsőfokok egyenletesen helyezkednek el a Föld történetében.

Ha viszont azt nézzük, hogy csak galaxisunkban csillagok milliárdjai találhatók és ezek körül legrosszabb esetben is több ezer a miénkhez hasonló bolygó keringhet, akkor a 0,01 százalékos esély nem is olyan rossz. Watson szerint azonban a nagy számok törvénye sem garancia a sikerre. Létezhetnek komplex életformák, azonban az intelligencia kialakulása ennél egy jóval nagyobb lépcsőfok, bár az mindenképpen biztató, hogy az emberi evolúció ilyen gyorsan ment végbe. Kutatása az Astrobiology szaklapban jelent meg.