Angliában siker, Finnországban csőd a digitális rádiózás

Angliában virágzik, Finnországban viszont megbukott a földi digitális rádiózás, az internetes, illetve a wifi-hálózaton továbbított változata viszont több helyen óriási sikert arat. Ilyen körülmények között megkérdőjelezhető a magyarországi földi digitális rádiózás jövője - véli Kerti Attila, a Maximize Médiaügynökség Kft. ügyvezető igazgatója.

- Milyen jövője lehet Magyarországon a digitális rádiózásnak?
- Először talán arról kellene szólni, milyen változatai vannak a nem analóg, vagyis a digitális rádiózásnak. Ma Magyarországon leginkább a földi digitális műsorszórást értik ez alatt, amit a jövő nagy újdonságának tartanak s egy új terjesztő rendszer révén juthat el a hallgatókhoz. Az így terjesztett adás vételéhez szükséges végberendezések ma még nincsenek jelen a háztartásokban. A végeredmény persze jó lehet, hisz a jelenleginél több és jobb minőségű rádióadás juthat el a hallgatókhoz, sőt a sávon belül egyéb adatok továbbítására is lehetőség nyílik.

De mindehhez szükség van az államra - például a most folyó pályáztatáshoz, engedélyeztetéshez -, a műsorszóróra, jelentős technikai fejlesztésekre s nem utolsósorban a már említett vevőkészülékekre. Emellett van még két változata a digitális rádiózásnak, de ezekről kevesebb szó esik. Digitális rádiózás ugyanis például az internetes rádióhallgatás is, s ehhez semmilyen állami szerepvállalásra, beruházásra nincs szükség, a vevőkészülék pedig maga a számítógép, kiegészítve két - pár ezer forintból beszerezhető - hangszóróval. Ennek egy alfaja a wifi-kapcsolatra épülő internetes digitális rádiózás, amihez még számítógép sem szükséges, elegendő hozzá egy wifi-rádió, mindezt tapasztalatból is tudom. A harmadik lehetőség pedig - egy, az Egyesült Államokban elterjedt megoldás - a műholdas digitális rádiózás, amelynél a jel nem "akad el" például a hegyekben s a mozgó járműben folyamatosan tökéletes vételt biztosít.

- A sokféle lehetőség közül mégis csak a földfelszíni digitális rádiózás áll a fókuszban, amelynek pályáztatása most van napirenden.
- Nehéz lenne megjósolni, hogy milyen jövő előtt áll Magyarországon ez a technológia, s érdemes nemzetközi példák alapján vizsgálódnunk, hiszen országonként eltérőek az eredmények. Angliában például ez sikertörténet lett, ott státustól és vagyontól függetlenül ma minden negyedik ember digitálisan hallgat rádiót. A rádió ezzel kitört abból a mozgásteréből, amelyet a szűkös frekvencia jelent, s amely egyébként a versenyt is korlátozza, a szigetországban ennek következtében jelentősen gazdagodott a műsorkínálat. Ha tehát Magyarország az angol példát követi, akkor egy színes, gazdag műsorkínálatú rádiós piac képe rajzolódhat ki előttünk. Vannak ellenpéldák is: Finnországban az YLE (az ottani BBC) 1997-ben elindította a digitális rádióadást, 2005-ben viszont kikapcsolta, mégpedig azért, mert a digitális adás vételéhez elengedhetetlen végfelhasználói készülékek ára nem kezdett el a várt mértékben esni, ami után az emberek tömegei akartak volna készüléket vásárolni, márpedig Finnországban a mienknél jelentősebb a vásárlóerő.

- Vegyük sorba: kinek és miért lenne kedvező vagy éppen előnytelen a digitális rádiózás.
- A hallgatónak részben jó lehet, hisz jelentősen megnő a fogható adók száma, ugyanakkor a rádió esetében - szemben a televízióval - látens igény kielégítéséről lehet szó, ugyanis nem gondolom, hogy az emberekben óriási igény lenne arra, hogy több száz rádióból választhassanak, egyébként már ma is több tucat rádió adását hallgathatják. Ráadásul a hallgatóknak a digitális rádiózáshoz le kell cserélniük mostani készülékeiket, ami, mint mondtam, Finnországban bedöntötte ezt a fajta rádiózást. Mindezeken túl az új technológia fejlesztéseket igényel, aminek finanszírozását előbb-utóbb közvetve vagy közvetlenül a felhasználó fizeti meg.

- A digitalizáció következtében tehát gyarapodhat a rádióadók száma. Lépést tart ezzel a reklámtorta bővülése?
- A reklámpiac reálértéken csökkenő tendenciát mutat, s a fogyatkozó összegből jelenleg körülbelül 10 százalékot hasít ki a rádiós piac, ami egy átrendeződés következtében veszített pozíciójából, miközben például az internet részesedése növekedett. A rádiós piacon belüli választékbővülés további elaprózódáshoz vezethet, nem hiszem, hogy több bevétel jutna ezekre a csatornákra, inkább többen próbálnának versenyezni ugyanazért a koncért. Az is kérdés, hogy a magyarországi rádiók mennyire lennének képesek kiaknázni a digitális rádiózásban rejlő lehetőségeket, ahogyan azt például a BBC tette azzal, hogy az új technológia segítségével letölthetővé teszi teljes heti műsorát, vagyis egy "kérésalapú" rádiózást is megvalósított. Hasonló megoldással élhetnének az értékes tartalmakat előállítani képes magyarországi rádiók is.

- A stagnáló reklámpiac, a rádiók számának gyarapodása elvezethet egyes adók elvérzéséhez?
- Azoknál a rádióknál következhet ez be, amelyek nem tudnak élni a digitalizáció említett lehetőségeivel, s nem bírják majd a versenyt, azt ugyanis nem gondolom, hogy jelentősen gyarapodna a rádiós reklámpiac. Egy ideig persze ezeket is életben tarthatja az újdonság varázsa, az ügynökségek, hirdetők ugyanis gondolhatják azt, hogy ezt az izgalmas, új dolgot, amit a digitalizáció jelent, ki kellene próbálni, s ez segíthet egyes rádióknak, ám ez önmagában nem jelent örök életet, lehet hogy lesznek véres áldozatai is ennek a csatának.

- Miközben nálunk még a földi digitális műsorterjesztés előkészítésén dolgoznak, már elérhetőek az interneten továbbított digitális rádiós tartalmak is. Ezeknek mi lehet a kifutásuk?
- Angliában a földi digitális rádiózás mellett felnőtt egy - különösebb beruházást nem igénylő - másik technikai alapú digitális rádiózás, amely fölött az állam semmilyen kontrollt nem tud gyakorolni, elterjedésének motorja a wifi, vagyis a vezeték nélküli internet volt. Ehhez csupán wifi-lefedettségre, illetve rádióra van szükség, amelyet Angliában, Németországban 15-20 ezer forintnak megfelelő euróért be lehet szerezni, s ami számítógép nélkül is használható. Ma már Magyarországon is jelentős azoknak a háztartásoknak, közintézményeknek, munkahelyeknek a száma, amelyek wifi-lefedettséggel rendelkeznek, s a wifi-jel segítségével a készülék (amely nem kerül többe, mint egy földi digitális rádió) az internetes rádióadásokat csokorba gyűjtve azonnal hallgathatóvá teszi.

Jelenleg ez a technológia 12 ezer rádióadó vételére alkalmas, közöttük kilencven magyar adó is megtalálható. A csatornák különböző szintű specializáltságúak, van köztük például olyan is, amely száz százalékban csak humoros vagy humoros tartalmat "sugároz", elég jó minőségben. A korrektséghez az ugyanis hozzátartozik, hogy az átviteli szélesség a minőséggel korrelál, így aztán nem minden rádióadó minősége mondható tökéletesnek, de ha csak az említett 12 ezer rádió 20-25 százaléka tekinthető mp3-as minőségűnek, már az is egy jelentős jó minőségű választékot jelent, akár jobbat is, mint a földfelszíni digitális adóké. Ez a technika azért is érdekes, mert az államot semmi sem terheli ennek során, igaz, bevétele sem keletkezik, a vevőkészülékek már a piacon vannak, csak idő kérdése magyarországi megjelenésük, a wifi-rádiózással kapcsolatban nincs szabványozási probléma, mint ahogyan a földi digitális rádiónál.

Érdekes kezdeményezésnek tűnik, de Macedóniában például 4 millió dolláros költséggel (körülbelül 650 millió forint) 2007 végére országos wifi-hálózatot építettek ki, amivel egy csapásra 7 százalékról 30 százalékra nőtt az internetpenetráció, másodsorban pedig okafogyottá vált a digitális földfelszíni rádiózás, azonnal mehetnek a wifi-rádiózás irányába. Angliában a két technológia gombamód szaporodik egymás mellett, de azon országok többségében, ahol még nem vezették be a földi digitális műsorszórást, komolyan elgondolkodnak azon, hogy mi lesz a befektetések, munka eredménye, amelyet beleölnek ebbe, miközben ott az internetes rádió, ami ugyan autóban nem használható, viszont a földfelszíni digitális igen. Mindenesetre arra a kérdésre, hogy "minek nekünk digitális földfelszíni rádió?", ha a válaszokat nem is adták meg az érintett országokban, nem is akarják elkapkodni a döntést.

Újabb rádió csatlakozott az "Egy hullámhosszon" szlogen köré épülő kommunikációs kampányhoz. Az új tag, a dunaújvárosi Rádió24 programigazgatója, Garda Árpád a következőkkel indokolta a csatlakozás okait: "Mi itt Dunaújvárosban és környéken azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozások a luxuskategóriába teszik a rádiós hirdetést, és kevesen hisznek benne. A rádiók ezzel az együttműködéssel, kampánnyal pont azt bizonyítják be, hogy egy rádiós hirdetés is lehet kreatív, hatékony, versenyképes, lehet hinni benne és egyáltalán nem luxus." A második félévébe lépő rádiós kampánnyal elsődlegesen a médiavásárló ügynökségeket és a meglévő, illetve leendő hirdetőket szólítják meg a rádióállomások. Öt fázisban közös rádiószpotokat gyártanak és valamennyien folyamatosan játsszák azt a kampány időszakaiban. A kezdeményezés a rádiós kampányon túl közös sajtóközleményeket, hírleveleket, workshopot és hosztesz promóciós eszközöket alkalmaz.

A kampányban jelenleg részt vevő rádiók: a Sláger Rádió, a Danubius Rádió, a Roxy Rádió, a 90.9 Jazzy, a radiocafé 98.6, a Gazdasági Rádió, a Pont FM 88.1, a NAP Rádió Sopron FM 94.1, a Rádió 24 - Dunaújváros FM 102.9, a Dió Rádió Gyöngyös 101.7, a Rádió Ice 94.2, a Rádió Antritt Szekszárd FM 105.1. Jelenleg a wifi-technológia 12 ezer rádióadó vételére alkalmas, s közöttük kilencven magyar adó is megtalálható.