A koalíció bomlása az ORTT szavazásait is átrendezheti

Mindenképpen szükség lenne új médiatörvényre, ennek elfogadásához azonban jelenleg hiányoznak a politikai közéletet érintő kulturális feltételek - mondta Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) néhány hete kinevezett elnöke.

Mennyit szokott naponta televíziót nézni, illetve rádiót hallgatni?
- Nem mérem. Biztos kevesebbet nézek tévét, mint a magyar átlag, de azért szoktam tévézni, rádiót pedig - miként az autóval rendelkező magyar lakosság többsége - leginkább vezetés közben hallgatok, ha éppen nem teszek be a lejátszóba egy CD-t.

Ha jól tudom, szakmai pályafutása alatt nem volt munkakapcsolatban a média egyik területével sem.
- Ez nem így van. Tudományos, szakmai érdeklődésem mindig is érintette a médiát, például adatvédelmi biztosként az adatvédelmi kultúra megteremtése érdekében tudatosan használtam, rá is voltam szorulva, hiszen egy majdnem hatáskör nélküli intézményt vezettem, így egyedüli eszközöm a szó lehetett. Adatvédelmi biztosként a média jogsértései miatt is sokat foglalkoztam e területtel, s azt is elmondhatom, hogy például a média életét részben meghatározó jogszabályt, az elektronikus információszabadságról szóló törvényt részben én írtam. Az információszabadság - mely szakterületem, a kommunikációs jogok része - a sajtó szabadságának ugyancsak alapja. A média korlátozásával, a titok problémájával is foglalkoztam, ezen túlmenően éveken át újságombudsmanként dolgoztam, először a liberális Magyar Hírlapnál, majd pedig a Népszabadságnál. Ez sem volt rossz előtanulmány egy ORTT-elnöki megbízáshoz.

Mielőtt elfogadta a felkérést, feltérképezte, hogy milyen kihívások, feladatok várnak önre?
- Rendkívül inspiratívnak találtam ezt a lehetőséget, bár korábban - valójában a felkérés pillanatáig - meg sem fordult a fejemben, hogy ORTT-elnök legyek. Ezt követőn viszont kézbe vettem a nem nagyon jó hírű médiatörvényt, és azt olvastam ki belőle, hogy a jogszabály nagyon fontos alkotmányvédő szerepet ró az ORTT-re. Emellett igazi, a pártpolitikától való szervezeti, működési függetlenséget is megfogalmaz a törvény. Mindemellett fáj a szívem, amiért ott kellett hagynom az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet, és be kellett zárnom egy ügyvédi irodát is; az egyetemi oktatást - ha szuflával bírom - talán folytathatom, bár nagyon sok munka van itt. Szerencsére még 2006 végére sikerült befejeznem egy monográfiát, ha ezzel nem készültem volna el, akkor biztos nem vállalom el az ORTT-elnöki pozíciót, amit nagyon érdekes kihívásnak tartok.

Említette, hogy a médiatörvényből kiolvassa az ORTT pártoktól való függetlenségét, miközben épp ezért éri sok elmarasztalás a testületet.
- Morális okokból és az információ hiánya miatt sem szeretném a korábbi gyakorlatot ostorozni. Azt hangsúlyoznám, hogy ez egy új testület - bár tagjai döntően nem újak -, új lapot kell nyitnunk és az előttünk álló négy vagy annál kevesebb évre kell koncentrálnunk.

A készülő médiaszabályozás szerint az új törvény megszüntetné az ORTT megbízatását. A kormány korábban arra készült, hogy ez a jogszabály még az idén megszülethet. Ennek tükrében is kíváncsi lennék, mennyi időt szán magának ebben a pozícióban.
- Ezt nem tudom megmondani, de az én számításaim akkor nem jönnének be, ha ez rövid időre szóló megbízás lenne. Egyébként feltétlenül indokoltnak tartok egy új médiatörvényt - azért is, mert a jelenlegi, alkalmas elemei mellett, részben elavult, részben eleve rossz volt, de azt is gondolom, hogy egy új médiatörvény elfogadásához kellenének azok a politikai közéletet érintő kulturális feltételek, amelyek hiányoznak. Nyilván más lesz a helyzet akkor, ha valamelyik politikai oldalnak kétharmados többsége lesz, illetőleg ha egy választás után a politikai osztály kultúrája hirtelen rendkívüli módon megjavul. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a hatályos törvény alapján is lehet színvonalas munkát végezni.

Említette, hogy ön sem találja megfelelőnek a médiatörvényt. Melyek a legkritikusabb pontjai?
- Sok ilyen van. Például a civilek részvétele a kuratóriumokban, ami már-már paródiája az elektronikus médiumok fölötti kontrollnak. Ezek az álcivilek az elmúlt években politikai értelemben is próbálták ide-oda rángatni a médiumokat, ami a közmédiumok társadalmi beágyazottságát, elfogadottságát s nem utolsósorban nézettségét is rontotta. Ez károkat okoz az egész politikai rendszernek. A közéletben aktív állampolgárok kedvét nem elvenni kellene attól, hogy valamilyen módon részt vegyenek a közügyekben.

Mi helyettesíthetné a civilek szerepét ebben a struktúrában, amely megfeleltethető a cégek igazgatóságának?
- Lehet, hogy megfelelő mértéktartással és ízléssel lehetett volna valami jót is formálni ebből, de azt gondolom, hogy mára már a reménytelenségig el van rontva. Nem is nagyon ismert a nemzetközi gyakorlatban ehhez hasonló megoldás. Alkalmazhatóak például a nézői, hallgatói panelek, de miért ne kísérelhetnénk meg például az önszabályozásnak nagyobb terepet adni. A médiumok önmaguk is létrehozhatnának olyan testületet, amelybe tekintélyesebb embereket delegálva maguk is ellenőrizhetnék saját erkölcsi igényességüket.

Mit tart még ilyen sarkalatos problémának?
- A parlamenti ciklusok alatt megváltozhatnak az ORTT testületén belül a szavazati arányok, mint most, a kormánykoalíció bomlásakor. Ezt én mélységesen átgondolatlannak tartom, hiszen a médiatörvény a testület függetlenségéről szól és tagjainak esküjében is szerepel a pártatlanság követelménye.

Egy másik aktuális téma a földi digitális műsorszórás pályáztatása. Az új technológia révén több televízió-, illetve rádiócsatorna jut el a nézőhöz, hallgatóhoz. Milyen hatással lehet ez az ORTT munkájára?
- A digitális átállás során az ORTT mellett a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak és a Gazdasági Versenyhivatalnak is lesznek teendői, miközben az állami beavatkozás szintjét csökkenteni lehet és kell. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság döntése szerint az átállás után is alkotmányosan indokolt fenntartani a tartalom szabályozását a társadalom befolyásolásának képessége miatt.

Az ORTT a digitális műsorszórásra hirdetett tender miatt nem írhat ki és nem hosszabbíthat meg frekvenciapályázatokat. Ezáltal kevesebb pénz folyik be a kasszájukba, így kevesebbet fordíthatnak a különböző támogatásokra. Nem okoz ez problémát?
- A testület az év végéig nem pályáztathat, de az ORTT-nek jelentős bevételei vannak, az egyéves moratórium valójában nem jelent forráscsökkenést.

Másfél év múlva lejár a Sláger és a Danubius rádió koncessziós pályázata. Dolgoznak-e már a felszabaduló frekvencia pályáztatásának előkészítésén? Egyelőre azt sem tudni, hogy milyen jogszabály alapján és ki végzi majd az ezzel kapcsolatos teendőket.
- A moratórium az év végéig tart, a következő évtől a hatáskör újból gyakorolható. Az említett kérdéssel nyilvánvalóan foglalkozni kell, az ugyanis nem fordulhat elő, hogy az engedélyek lejártával elhallgassanak a nemzeti vagyon részét jelentő frekvenciák. A digitális átállás a televíziók és a rádiók esetében nagyon különböző hatást vált ki; a rádiók az analóg műsorszolgáltatást az átállás után is folytatják.

Az ORTT egyéb jogkörének korlátozásáról is felröppentek hírek az év során.
- Ez téves vándormotívumon alapuló híresztelés, aminek néhány félreértett vagy nem olvasott alkotmánybírósági döntés lehetett a kiváltója, de aki elolvassa a törvényt, annak világos: nem igaz, hogy hatalmától megfosztott intézmény lenne az ORTT.