Szűkül a digitális szakadék

Dinamikus növekedést mutatott az elmúlt évben a lakossági internethasználat. Bár továbbra is jelentősek a különbségek életkor, településtípus és régiók szerint, a ''digitális olló'' záródni látszik.



A BellResearch adatai szerint a 15 éves vagy idősebb internetezők tábora 3,1 milliósra nőtt, ami az alapsokaságban 37 százalékos használati arányt jelent. A fővárosban és a megyeszékhelyeken már majdnem minden második lakos él a világháló nyújtotta lehetőségekkel, míg a községekben és a városokban csupán a vizsgált korcsoportba tartozók egyharmadáról mondható el ugyanez. A tendenciák azonban pozitív elmozdulásról tanúskodnak: tavaly az utóbbi körben az internethasználók arányának növekedése közel kétszerese volt a Budapesten és a megyeszékhelyeken tapasztaltnak - emelik ki a BellResearch kutatói.

Az eltérő dinamikájú növekedés csökkentette a szakadékot az idősebbek és a fiatalabbak között is, bár a 60 év felettiek internethasználati aránya továbbra is igen alacsonynak mondható, mindöszsze 5-6 százalék körüli. Örvendetes tény, hogy az elmúlt időszakban az internetezéssel eltöltött idő is nőtt.


Az internetezők döntő többsége, 83 százaléka információszerzésre, tájékozódásra is használja a világhálót. Nagyon magas [74 százalék] a szórakozási, kikapcsolódási célból szörfölők aránya is, valamint közel ugyanennyien [70 százalék] tanulási, tudásszerzési céllal is böngészik a netet - a világháló számos ponton szervesen épül be az oktatásba. Az elmúlt években látványosan bővült a kapcsolattartást szolgáló oldalak, alkalmazások [blogok, fórumok, chat- és közösségi oldalak] száma is, mindehhez pedig megfelelő tömegbázist jelentenek a hazai internetezők - közel háromnegyedük használja a világhálót a családjával, ismerőseivel történő érintkezésre is.

Az e-kormányzati szolgáltatások használatának aránya - a többi területhez képest - még viszonylag alacsonynak számít, az internetező sokaságon belül is csupán 22 százalékra tehető. A hasznosság megítélése ugyanakkor meglehetősen pozitív, 5-ös skálán a legtöbb lehetőséget 4-es vagy magasabb átlagpontszámmal értékelték az internetező válaszadók. A leggyakoribb [18 százalék], igénybe vett eszolgáltatásnak az űrlapok, iratminták letöltése számít, emellett minden hetedik használó [14 százalék] indított el a megelőző egy évben hagyományos ügyintézési folyamatot [például ügyfélfogadási időpont foglalását] az interneten keresztül.

A BellResearch kutatói részletesen vizsgálták az internetezéstől távolmaradók indokait és bevonásuk lehetőségét is. A pc-t igen, de a világhálót nem használók legnagyobb hányada [közel kétötöde] azt nyilatkozta, hogy egyszerűen nincs szüksége az internetre, egynegyedüket nem érdekli, illetve ugyanennyien azért nem használják, mert nem értenek hozzá. Az elutasításban tehát leginkább az érdeklődés és affinitás általános hiánya dominál - mutatnak rá a kutatók. Természetesen fontosak a külső korlátok is, ezek közül a leggyakoribb [32 százaléknál] az internet költsége. Minden negyedik válaszadót tart vissza a hozzáférési lehetőségek hiánya - ami részben szintén visszavezethető a költségekre.

Az alacsony motiváció ellenére a csak pc-t használók többsége valamilyen feltétel teljesülése esetén rávehető az internetezésre. Ezek közül a legfontosabb az olcsóbb hozzáférés, illetve az otthoni kapcsolat megléte - ez nagyrészt szintén árkérdés -, illetve sokakat motiválna netezésre, ha az számukra a munkához vagy egyéb tevékenységhez szükségessé válna.