Félünk a digitális tévézés magas árától

Alig növekszik a televízió-szolgáltatás penetrációja, holott a verseny egyre erősödik. A digitális televíziózással többségében ma még csak ismerkednek a hazai háztartások, bár az igény - ha jelenleg alacsony szinten áll is - a jövőt tekintve kézzel tapintható.

A BellResearch felmérése szerint 2007-ben a 4 millió hazai háztartás 65 százalékában, azaz hozzávetőleg 2,6 millió otthonban vettek igénybe valamilyen fizetős televíziós szolgáltatást. Ez a megelőző évi penetrációs mutatóhoz képest kismértékű, csupán néhány százalékos növekedést jelent. A viszonylag szerény bővülés elsődleges oka, hogy a szolgáltatók számára egyes [főként alacsonyabb jövedelmű vagy kisebb településen élő] csoportok változatlanul nehezen érhetők el. Ugyanakkor 2006 második felétől a piacon érezhetően beindult a verseny, és ennek egyik kézzelfogható jele, hogy napjainkban már nemcsak Budapesten, hanem a legtöbb megyeszékhelyen is egyre több szolgáltató kínálja különböző technológiájú televíziós szolgáltatását - nemegyszer ugyanazon a platformon, párhuzamos hálózatokon.

A hazai televíziós szolgáltatási piac meghatározó eseményeként 2006 őszén a T-Online piacra lépett egy Magyarországon még új televíziós szolgáltatással, a dsl alapú iptv-vel. A UPC a legnagyobb kábeltelevízió-szolgáltatóként az elmúlt hetekben jelentette be, hogy elindítja digitális kábeltévé-szolgáltatását. A szolgáltatók digitalizálási törekvéseit nem könnyíti meg az a körülmény, hogy a kutatás 2007-es adatfelvételének eredményei még arról árulkodnak: a hazai lakosság többségének igen hiányosak az ismeretei a digitális televíziózásról.


A háztartási döntéshozóknak a fele hallott a digitális kábeltévéről, többségük tájékozottsága felületes. Az iptv-ről információval rendelkezők aránya az adatfelvétel idején még ennél is alacsonyabb volt: csupán minden ötödik háztartásban hallottak róla, a kérdéskörben pedig alig minden huszadik megkérdezett vallotta magát tájékozottnak.

A BellResearch kutatói szerint a digitális televíziózás fogadtatása némileg ellentmondásos a lakosság körében. A háztartások nagy hányada, 39 százaléka vonzónak tartja ezt a jeltovábbítási megoldást, miközben hasonlóan jelentősnek mondható az elutasítók 30 százalékos aránya is. A digitális műsorszolgáltatás által elérhetővé tett [vagy elérhetővé tehető] megoldásokkal kapcsolatban az adásmenet befolyásolhatósága [olyan szolgáltatásokkal, mint amilyen a megállítható adás vagy a késleltetett műsorkezdés] és a személyre szabhatóság [csatornaválaszték igény szerinti összeállíthatósága] tetszik/tetszene leginkább a válaszadóknak.

Pozitívumként jelenik meg továbbá a digitális kép- és hangminőség is. Mindemellett határozottan kirajzolódik a negatív árpercepció és némi félelem az igénybevétel bonyolultságától is: a hazai háztartások többségi véleménye, hogy biztosan nagyon drága [lenne] egy ilyen jellegű szolgáltatás.

A BellResearch elemzői úgy látják, hogy a digitális televíziózásra újonnan előfizetők számát egy-két éven belül százezres nagyságrendben lehet mérni, mindazokon túl, akik jelenleg is digitális televíziós szolgáltatást vesznek igénybe. Ez egyrészt annak lesz köszönhető, hogy egyes kábeloperátorok kötelezően migráltatni fogják analóg előfizetőiket a digitális szolgáltatásokra. Másrészt annak, hogy a digitális szolgáltatások terjedésével egyre szélesebb körben válnak ismertté azok előnyei, és feltehetően szertefoszlik majd a magas árpercepció képzete is, hiszen az erősödő verseny meg fogja követelni a szolgáltatóktól az egyre alacsonyabb előfizetési díjakat.