Nem rossz üzlet az internetes kereskedelem

A hazai online-kereskedelem lassan terjed, de kézzelfogható jelei vannak annak, hogy a fogyasztók mind nagyobb része használja ki a világháló adta lehetőségeket. Sajnos még ma is szinte mindig utánvéttel rendelünk, és a piac tágításához a nemzetközi multik megjelenésére is szükség lenne.

Míg egy egyszerűbb mikro- vagy kisvállalkozás webshopja akár ingyenes szoftverrel is kialakítható, a nagy vállalatközi piacterek vagy a minőségi webáruházak kialakítása több mint félmilliárd forinttal kurtíthatja meg a tulajdonosok pénztárcáját. A legolcsóbb megoldás egy webes kereskedelmi oldal indítására az ingyenes szoftverek használata, ám így sem lehet megúszni azt a nagyjából 10 ezer forintos költséget, amelybe a weboldal tárterületének bérlése, a hoszting kerül.

Az egyik legelterjedtebb ilyen ingyenes szoftver oscommerce.com címről tölthető le. Az alapértelmezésben csúnyácska webes szoftverhez számos, akár az elektronikus fizetést is megvalósító kiegészítő letölthető le, de szakértelem híján viszonylag kicsi az esélye annak, hogy az oldal funkciói megbízhatóan fognak üzemelni. Ezt a piaci rést használják ki az Ev2 Internet Kft.-hez hasonló cégek, amelyek az ingyenes megoldáshoz különféle kiegészítőket, szolgáltatásokat kínálnak. Az oscommerce.hu oldal üzemeltetője például a kártyás fizetés megvalósítására az OTP Bank kártyaelfogadó rendszerével együttműködő, saját fejlesztésű modulját nyújtja a profi, ám költségkímélő webshopot üzemeltetni kívánók számára.

A cdpince.hu kifejlesztése 400-500 ezer forintba került, és már az első évben megtérült a befektetés - nyilatkozta Csery Attila, a zenei cd-ket forgalmazó honlap tulajdonosa. A webshop a már évek óta működő offline boltjukra épült, és évi 100-200 ezer forintot költenek a honlap megújítására, amire nemcsak a vevők igényeinek változása, hanem a hosszú távú működés miatt is szükség van. Ezeken túl már csak a havi szerverbérlet nagyjából 10 ezer forintos díja jelenik meg költségként - jelentette ki Csery, aki szerint a webáruház jó reklám is a cégének, így duplán megtérültek a befektetései.

A konkrét árat nem egyszerű meghatározni, ugyanis egy webshop költsége - hasonlóan minden más fejlesztéshez - nagyon sok paramétertől függ - vélte Parrag Krisztina, az egyik magyarországi vezető webfejlesztő társaság, a Carnation Zrt. ügyfélkapcsolati igazgatója. Függ attól, hogy mennyire összetett funkcionalitásokkal rendelkezik az oldal, integrálva van-e például a belső raktárkészlet-nyilvántartó rendszerekkel, egyedi fejlesztés-e, kínál-e például a webshopon belül partneri programot, és így tovább. A Carnation igazgatónője szerint az árak 100 ezer és 40 millió forint között szóródhatnak, ahogy a való világban is különbség van egy pláza és egy kis bolt beruházási, illetve fenntartási költségei között. A másik lehetőség a webes értékesítésre törekvő vállalkozások előtt, hogy partnerként csatlakoznak már üzemelő webshop-rendszerekhez, havidíjas alapon.

Nagyjából öt-hatszázmillió forintba került a könyváruház kialakítása és évi 80-100 millió forintot költünk a folyamatos üzemeltetésre és a fejlesztésekre - közölte Dietrich Tamás, a Bookline.hu Nyrt. vezérigazgatója. Mint elmondta, ezeken túlmenően is rengeteg olyan kiadása van a cégnek - marketingköltségek, az áruk kiszállításának támogatása, árengedmények -, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az élen tudjanak maradni.

A legnagyobbak

A magyar piacon a forgalmat tekintve a legnagyobb online kiskereskedelmi vállalkozás az Extreme Digital - a tranzakciók számában nem múlja felül az olyan vállalkozásokat, mint a Bookline, de ez természetes, hiszen az elektronikai cikkeket értékesítő cég esetében a kosárérték messze meghaladja a könyvek és lemezek eladásával foglalkozó vállalkozásokét. Várkonyi Balázs ügyvezető igazgató elmondta: náluk a forgalom 30 százaléka klasszikus e-kereskedelemnek számít, vagyis a vevő a tranzakció során csak a futárral találkozik, aki házhoz szállítja a terméket.

Várkonyi az egész magyar elektronikus kiskereskedelmi piac értékét 40-50 milliárd forintra becsüli a turisztikai szolgáltatások és a repülőjegy-vásárlás nélkül, utóbbiakkal együtt a piac ennek duplája, 80-100 milliárdos is lehet. (A számítások a piac széttagoltsága mellett azért sem lehetnek pontosak, mert sokan külföldi oldalakról vásárolnak, ez a forgalom pedig természeténél fogva legfeljebb csak becsülhető.) Azt azonban senki sem vitatja, hogy az internetes kereskedelem nem rossz üzlet.

Miközben a reálkereskedelemben az átlagos kosárérték néhány ezer forint (természetesen ez az egyes kiskereskedelmi láncoktól és a profiltól is függ), addig az e-kereskedelmi kosár értéke jó néhány ezerrel több. Az Extreme Digital például 40 ezer forintos kosárértékkel dolgozik, ami persze az áruválasztéknak is köszönhető, ezeken a termékeken nagyobb a haszon és kisebb az értékesítési csatornára fordított költség. Jó üzletnek számít azonban egyes olcsóbb termékek, például a hanghordozók vagy a könyvek eladása is: ezeknél általában csak néhány ezres kosárértékről lehet beszélni, de a havi tranzakciós szám már a kisebb kereskedőknél is többezres lehet. (Az Extreme Digital ezres tranzakciós számmal dolgozik, ami a termékpalettát tekintve erősnek mondható.)

Az e-piacon megjelentek már a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó kereskedők is, az egyik úttörő a G-Roby volt, amely az elsők között vezette be az élelmiszerek házhoz szállítását. A szakmai pletykák szerint jó húzásnak bizonyult az ötlet, még ha a vállalkozás egyedül képtelen is gazdaságos méretűvé növelni a piacot. Az még nagyon távol van - mondják a hozzáértők -, hogy egy valódi piactágító cég, mint például valamelyik nemzetközi kiskereskedelmi lánc beindítsa hazai e-kereskedelmi boltját, ugyanis a nemzetközi cégek beruházásai az ingatlanpiacon, az élelmiszer-áruházak, hiper-, illetve szupermarketek építésében realizálódtak. A fogyasztók ezeket szokták meg és ezeket használják.

Nem úgy az Egyesült Királyságban, ahol az e-kereskedelmi piac forgalma lényegében megegyezik a reálkereskedelemével, sőt Várkonyi ismeretei szerint karácsonykor az internetes áruházak nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint a hagyományosak. Meglepő módon ugyanakkor van olyan uniós ország, például Belgium, ahol nem képesek a kereskedők online értékesíteni a termékeiket, de még Németországban sem megy úgy a piac, mint azt Magyarországon gondolnánk. Az e-kereskedelem sokszor nagyban kulturális kérdés is: Lengyelországban például a használt cikkek forgalma szabadult el az online aukciósházakban.

A magyar internetes kereskedelemben a fizetés 98 százaléka utánvéttel történik, noha fejlett banki háttér, hitel-, illetve bankkártyapiac támogatná az online-kereskedelmet, sőt olyan plasztikhoz is hozzá lehet jutni, amelyet a pénzintézetek kifejezetten az internetes vásárlásra fejlesztettek ki. Mindent összevetve Várkonyi Balázs szerint az e-piacon van keresnivaló, de az online-kereskedelmi portálokat működtető cégeknek javítaniuk kell a szolgáltatásaik színvonalán. A magyar fogyasztó egyelőre nem számít a legnagyobb igényűek közé, de ez nem lesz sokáig így. A külföldi oldalak folyamatosan javítják kényelmi szolgáltatásaikat, amit a magyar cégeknek is át kellene venniük.