9. Internethajó: Szabadnap ráérős IT vezetőknek

Épphogy megmenekült a megszűnéstől az Internethajó rendezvény, amikor pár héttel ezelőtt a szervezőknek sikerült pénzt gründolni hozzá. Ez a hirtelenség persze éreztette hatását: Kevesen voltak, az előadások nem voltak túl érdekfeszítőek, viszont végre volt ideje mindenkinek hosszasan beszélgetni a szakmabeliekkel egy egész napon keresztül. Day-off.

A 9. Internethajó - mint minden ebben a hónapban - az eBefogadásról szólt. Egyfajta számvetés az elmúlt év eredményeiről, illetve a szokásos bizakodó reménykedés jellemezte az előadásokat mind a kormányzati, mind a piaci előadók részéről. A reggeli nyitó előadásán Diósy Tamás, az eWorld ügyvezető igazgatója elmondta, hogy szerinte már most van mit ünnepelni, hiszen a magyar digitális világban elindult egy pozitív változás, sőt ennek a változásnak végre kormányzati támogatottsága is van. Diósy szerint ez egy hosszabb folyamat kezdete és nem egyszerű fellángolás.

Ugyanakkor a Kék Notesz délutáni elemezgetése közben kisebb vita alakult ki arról, hogy az elért eredmények mennyire köszönhetőek a politikai tetteknek. Márton György, az NHH szóvivője szerint a hatóságok teremtették meg az internet piacon a versenyhelyzetet, de Eszes Gábor, a gazdasági tárca volt főtanácsadója szerint nem a kormányzat az okozója az előremozdulásnak, hanem az emberek saját igényeinek köszönhető a szélessávú kapcsolatok nagyfokú terjedése.


A Kék Notesz egyik szerzője, Kis Gergely is kiemelte, hogy szerinte nem kap elég figyelmet és támogatást a politikai programokban az informatika, pedig minden ide irányított forrás egyértelműen növeli az ország gazdasági teljesítményét. Hiába növekedett a penetráció, hiába csökkentek az előfizetési díjak és hiába érhető el egyre több közszolgáltatás elektronikus úton, ha torz a kép. A fiatal internetezők (14-26) korosztályán belül a teljes populáció 80%-a internethasználó, míg az 50 év felettiekkel az interneten sem foglalkozik senki. A főként hirdetési bevételekből élő tartalomszolgáltatóknak mindaddig nem számít célcsoportnak ez a korosztály, amíg a hirdetők nem érzik úgy, hogy a 18-49-en túl is létezik élet.

Az elektronikus közigazgatás területén is sikerült ugyan elérni eredményeket, de teljesen pepita mintát mutat az ország, hiszen vannak olyan települések, ahol kitűnő ügyféltájékoztatási rendszer működik, megfelelő szolgáltatásokkal, de más önkormányzatoknál még csírájában sem indult meg a tényleges fejlesztés. A legnagyobb probléma jelenleg a decentralizáltság, illetve az állami és önkormányzati feladatok téves elosztása jelenti. Amíg nincs egy átfogó fejlesztési terv, addig bizonyára folytatódni fog az elmúlt évek tendenciája, amikor is különböző települések, különböző állami és közintézmények egymással nem kompatibilis, nem átjárható rendszereket hoznak létre, hosszú távon nézve gyakorlatilag feleslegesen forrásokat pazarolva.


Több előadásban is visszaköszönt az a probléma, hogy az informatika fontosságát még mindig magyarázni kell, ráadásul minden egyes fejlesztési programban át kell tuszkolni az IT fejlesztéseket. A legtöbb politikus - valljuk be - önmaga is erősen laikus, maga sem érti, hogy miért lenne szükség szinte minden területen kiélvezni az elektronikus út által nyújtott előnyöket. Sokan nem értették még meg azt sem, amit Kis Gergely mondott el most újra: Az informatika nem cél, hanem eszköz a közösség és az egyén boldogulásához.

Vélemények szerint a digitális szakadék tovább nő majd, aminek eredménye az lesz, hogy egyesek teljesen kihasználják majd a technológiai előnyöket (hamarabb és jobb munkát találnak, többet keresnek, kevesebbet költenek, többet tapasztalnak, komplexebben szórakoznak és hatékonyabban szereznek információt bármiről), míg egyesek csak az internet peremén bizonyos szolgáltatásokat használva "javítják a statisztikákat" és egy igen vastag réteg pedig teljességgel leszakad.