Mikortól beszélhetünk internetfüggőségről?

Jegyfoglalás, számlák kifizetése, újságok olvasása, előadásokra való jelentkezés, banki tranzakciók intézése. Ezeket ma már mind megtehetjük az interneten is. Kérdés, milyen mértékig jó ez és mikortól számít betegségnek.

A világháló napjainkban gyakorlatilag a legfontosabb tájékoztatási platform, sokak számára teljesen természetes a használata, a mindennapjaink részévé vált. Az internet meghatározza a szociális kapcsolatokat, de vajon az egész életünket is? Sajnos egyre nő azoknak a száma, akik inkább átokként tekintenek a virtuális világra: ők ugyanis elveszítették miatta barátaikat, házukat, munkájukat, párjukat vagy az életkedvüket.

Dr. Oliver Seemann müncheni pszichiáter és pszichoterapeuta elmondta, hogy a legújabb vizsgálatok kimutatták: minden 21. német állampolgár internetfüggő, világszerte pedig száz emberből 15-ről ugyanez mondható el. A leginkább veszélyeztetettek a 20 éves vagy annál fiatalabb fiúk, valamint a 40 év feletti nők és a depresszióra, illetve más pszichikai betegségekre hajlamos emberek. E csoportok tagjaiból lesznek ugyanis leggyakrabban szerencsejáték vagy online szex függők, illetve csalók áldozatai. Ők válnak leginkább magányossá, vesztik el korábbi életüket.

André Hahn, a berlini Humboldt Egyetem pszichológusa alapvetően pozitívnak értékeli az online kommunikációt. Azonban úgy vélte, hogy a függőséget és normális felhasználói szokásokat elválasztó határmezsgye rendkívül vékony. A függők elhanyagolják a valódi életüket, szokásaikat, egyre több időt töltenek a világhálón. Számukra a család, a barátok, az evés vagy az alvás megszűnnek, illetve teljesen új fogalmat nyernek. Elveszítik időérzéküket, nem tudják szabályozni, hogy mennyi időt is töltenek el a virtuális világban, a határvonalak elmosódnak. Előfordul, hogy internetfüggővé vált édesanyák elhanyagolják gyermekeiket, nem törődnek velük, gyakorlatilag az új álomvilágukban élnek.

A függőség tünetei az internet, az internetezés iránti egyre nagyobb vágy; az időérzék elveszítése; a szociális visszavonulás; a kapcsolatban, a munkában vagy az iskolában előforduló egyre több probléma; valamint a viselkedés folytatása, annak ellenére, hogy az illető tisztában van ezekkel a káros folyamatokkal és azok hatásaival. Az elvonási tünetek szintén észrevehetők: idegesség, kötekedésre való hajlam, alvászavarok, izzadság- és félelemrohamok, az internettel kapcsolatos fantáziálás.

Emellett megfigyelhetők új jelenségek is. Japánban például szabályos mobilfüggőség alakult ki nagyon sok embernél. Ők azok, akik nem tudnak meglenni a mobiltelefonjuk, a napi beszélgetések, SMS- és MMS-küldések nélkül. Nem véletlen, hogy a japán kormány már különleges, funkcióikban erősen korlátozott, például internetezésre nem alkalmas és legfeljebb meghatározott számú SMS küldésére képes készülékeket akar piacra dobatni a gyártókkal, hogy így vegyék fel a harcot a jelenség ellen.