Magyarország "nem mozdul" a Galileo-programra

Magyar részről nem mutatkozik kellő érdeklődés az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo-program megvalósítása iránt, pedig a projekt kifejezetten alkalmas arra, hogy abba kis- és középvállalatok is bekapcsolódjanak - mondta csütörtökön Barsiné Pataky Etelka néppárti európai parlamenti (EP)képviselő, aki az EP által áprilisban jóváhagyott Galileo-program parlamenti jelentéstevője volt.

Barsiné csütörtökön nyitó előadást tartott az EP ipari szakbizottságában szlovák kezdeményezésre rendezett meghallgatáson, és beszámolt a korábban megfeneklett projekt ígéretes újraindításáról. Elmondta, hogy miközben a műholdas navigációs rendszer kialakításába várhatóan sok nyugat-európai, főként német vállalkozás kíván bekapcsolódni, élénk érdeklődés mutatkozik Szlovákia, a Cseh Köztársaság, valamint Szlovénia részéről is. A csehek hamarosan tagjai lesznek az Európai Űrügynökségnek, a szlovákok pedig főként a Galileo-projekt nyomán létrejövő felhasználási lehetőségek iránt mutatnak élénk érdeklődést - tette hozzá. Magyarország eközben hallgat - állapította meg.

A programhoz kapcsolódó fejlesztési tendereket várhatóan még ebben az évben kiírják. Az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) két programból áll: az Egnosból és a Galileóból. Az Egnos (European Geostationary Navigation Overlay Service) olyan regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra, és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo pedig harminc műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett, anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint versenyképes alternatívát jelenthet az amerikai GPS-szel szemben.

A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget, és ezután kezdődhet a hasznosítási szakasz.