Felpörgetik a cseh szélenergia-termelést

Csehországban az első negyedévben 77 gigawattóra elektromos energiát állítottak elő szélerőművekkel, amivel az ország ennek a zöldenergia-fajtának a felhasználásában élen jár Európában - adta hírül az ország energiaszabályozási hivatala.

Bár a szélturbinák egyelőre csak az ország villamosenergia-szükségletének 0,3 százalékát szolgálják ki, termelésük rohamosan nő: az idei első negyedévben például 115 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest. A teljes telepített kapacitás jelenleg 133 megawatt, amit 2020-ig 500-ra akarnak emelni, ami a temelíni atomerőmű kapacitásának negyedét jelenti.

Az ország legnagyobb szélerőműfarmja az észak-bohémiai Chomutov régiójában található. Itt 21 turbina működik, amelyek a környék áramellátásának egyharmadáról gondoskodnak. A brnói Eldaco vállalat Drahanska környékén fogja felépíteni Csehország leghatékonyabb szélerőműparkját: 19 turbinával 52 megawatt kapacitást hoznak létre. A szélerőművek ellenzői azt kifogásolják, hogy a magas tornyokon lévő forgólapátok elcsúfítják a tájat.

Az ország 2010-ben energiafelhasználásának 8 százalékát akarja megújuló forrásokból fedezni. Ez jó alapot ad ahhoz, hogy 2012-re elérje az Európai Unió által akkorra célul tűzött 12,5 százalékos arányt. Ennek ellenére tavaly a cseh energiatermelés 61 százalékát szénerőművek állították elő, ami 59 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest - derül ki az energiaszabályozó hatóság honlapjáról. A szénerőművi energiatermelés bővülése majdnem lefedi a teljes növekedést, amelynek nagyobb részét exportálták.

A cseh szénerőművek 54,05 terawattóra energiát termeltek 2007-ben, ami 8,2 százalékkal több, mint 2006-ban. Az ország 16,16 terawattórát exportált, amivel export-import szaldója pozitív lett. A nettó energiakivitel 28 százalékkal emelkedett. A nukleáris erőművek adják az áramtermelés 30 százalékát, míg a biomasszából előállított elektromos energia csak a teljes termelés 1,1 százaléka, és a szélerőművek részesedése marginális maradt.

Csehország azon ritka EU-tagállamok közé tartozik, amelyek önállóan látják el magukat elektromos energiával és feleslegüket exportálják. Egyes szakértők szerint ez erősíti az ország regionális gazdasági súlyát, míg mások úgy vélik, felesleges környezeti terhelést okoz. Ugyanakkor a következő években várhatóan a felesleget felszívja a növekvő hazai fogyasztás, sőt valószínűleg árambehozatalra lesz szükség.