Nagyobb adatsűrűséggel a merevlemezek jövőjéért

Kutatók nagy adattárolási sűrűségű, mágneses háttértárolókat akarnak kifejleszteni az Európai Unió Terabit Magnetic Storage Technologies (TERAMAGSTOR) programja keretében.

A projekt célja, hogy minél kisebb helyen minél több adatot lehessen tárolni és hogy a HDD-k megfeleljenek a mai kor jelentette követelményeknek. "A hagyományos merevlemezek jelenleg még semmilyen más megoldással nem válthatók ki teljesen. Ráadásul így hosszú távon biztosítható lenne a HDD-k megmaradása a Solid-State-Diskek (SSD) és más eszközök mellett" - jelentette ki Manfred Albrecht, a TERAMAGSTOR programban résztvevő Chemnitzi Műszaki Egyetem fizikaprofesszora.

A merevlemezek egyik nagy előnye a nagy tárolókapacitásuk, amelynek tekintetében jelenleg lekörözik az SSD-ket. A tárolókapacitás pedig a szakemberek szerint még tovább növelhető anélkül, hogy nagyobb méretű meghajtókat kellene kifejleszteni. "A legfontosabb szempont az adattárolási sűrűség. Éppen ezért mi olyan megoldást keresünk, amelynél az adattárolási sűrűség eléri a négyzetcolonkénti egy terabitet" - tette hozzá a professzor. Csak összehasonlításul: a Toshiba által a hét elején bemutatott MK4058GSX-sorozatának adattárolási sűrűségi értéke 308 gigabit/négyzetcol.



Azonban a kutatók még ennél is ambíciózusabbak. Azt szeretnék, hogy ha az adatok tárolása nanostruktúrákban valósulhatna meg. Albrecht úgy vélte, a négyzetcolonkénti egy terabites sűrűségnél 25 nanométeres struktúrát kell létrehozni. Azonban, ha sikerül tovább kicsinyíteniük a struktúrát, akkor elérhető akár a négyzetcolonkénti 7,6 terabites érték. A fizikaprofesszor nemcsak az adattárolási sűrűség és a kapacitás, hanem az elérhető átviteli sebességek miatt is kiállt a HDD-k mellett. A merevlemezek jelenleg jóval olcsóbbak az SSD-knél és a gyártási költségek alacsonyan tartása szintén fontos szempont. A TERAMAGSTOR keretében a résztvevők szeretnének kidolgozni olyan új eljárásokat is, amelyek még gazdaságosabbá teszik a merevlemez-gyártási folyamatot.

A projekt 3 évig tart és az Európai Unió 3,5 millió euróval támogatja. A hat országot képviselő intézetek fejlesztőmunkáját a görög Nemzeti Tudományos Kutatóközpont koordinálja. A résztvevők között van a Bécsi Műszaki Egyetem, amelynek egy fiatal fizikusa tavaly szeptemberben mutatta be azt az új eljárást, amelynek segítségével akár megháromszorozható a winchestereken elhelyezett adatok mennyisége. 2005-ben pedig a Bayreuthi Egyetem Szerves Kémiai Tanszékének egyik kutatója ismertetett egy olyan megoldást, amellyel akár 90 gigabájt adat is elhelyezhető egyetlen négyzetcentiméteren.