EU-támogatás a zenei kiadóknak?

Európai szakemberek minden eddiginél élesebben bírálták a zenei művekre vonatkozó szerzői jogvédelem időtartamának emelését. A bírálók szerint ez csak a nagy zenei kiadók megtámogatása lenne.

Martin Kretschmer szerzői jogi szakértő és Paul Stepan gazdasági szakember egyaránt úgy vélte, hogy az elképzelés csak és kizárólag a zeneipar érdekeit szolgálja és káros következményekkel járhat mind a vásárlókra, mind magukra a művészekre nézve. A javaslatcsomagot múlt szerdán fogadta el az Európai Bizottság és arról előbb az Európai Parlament, majd az Európai Tanács dönt. Kretschmer és Stepan azok között a gazdasági szakértők között volt, akik még júniusban nyílt levelet írtak Jose Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és abban tiltakoztak az előterjesztés ellen.

A szakemberek többek között azzal érveltek, hogy az elképzelés megvalósulása kizárólag a nemzetközi zeneiparnak jó és elképzelhetetlen károkat okozhat az európai alkotóknak és kreativitásnak. Martin Kretschmer jelenleg a Bournemouth Egyetem Szellemi Tulajdon Politikai és Menedzsment Központjának (CIPPM) igazgatója, míg Paul Stepan a rotterdami Erasmus Egyetem Kulturális Gazdasági és Kreatív Ipari Intézetének vendégelőadója.

"Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy a szerzői jogvédelem időtartamának meghosszabbítása pont a művészeknek lesz jó, hiszen így nyugdíjas korukra is lesz bevételük. Ez az érv ugyan egyes esetekben valóban helytálló lehet, de hozzá kell tenni, hogy például Nagy-Britanniában az előadók éves bevétele a hanghordozók után körülbelül 300 euró. Egy ilyen jövedelem semmiképpen sem elég nyugdíjnak. Világosan kell látnunk ebben a kérdésben. Az 1913 és 1958 közötti felvételek többsége a négy nagy zenei kiadóhoz (Universal, Warner, Sony BMG és EMI) köthető, vagyis a bevételek is ezekhez a cégekhez vándorolnak. Mivel a vállalatok többségének Európán kívül van a székhelye, így látható, hogy a pénz kikerülne a kontinensről. Vagyis az egész folyamat úgy tekinthető, hogy az EU hosszú távú támogatást nyújt a zenei konszerneknek" - szögezte le Martin Kretschmer és Paul Stepan.

"A szerzői jogvédelem meghosszabbításának több következménye is lehet. A vásárlók drágábban vehetik meg a zenei CD-ket, DVD-ket, de az egyes zeneszámokat is, a helyzet azonban leginkább a rádiókat és - bármennyire furcsa is - magukat a zenészeket sújtaná. A szerzői jogdíjak miatt keletkező költségtétel legnagyobb részét ugyanis az úgynevezett tranzakciós költségek teszik ki , amelyek a tulajdonosi és kiadói jogok tisztázására, szerződésekkel kapcsolatos és ügyvédi kiadásokra mennek el. Sok szerző pont emiatt dönt úgy, hogy másolásvédelem nélkül kínálja a számait. Egyes esetekben ugyanis olyan bonyolult, hosszadalmas és költséges a különböző jogok tisztázása, hogy sokan inkább bele sem vágnak az egészbe. Azt már három évszázaddal ezelőtt felismerte egy bizonyos Adam Smith nevű úriember, hogy a szerzői jogok nem csak védelmet nyújtanak a kreatív és innovatív tevékenységet végzőknek, de egyúttal legalább ugyanolyan mértékben fékezik is az innovációt. Az egyensúly megtalálása a politika feladata lenne. Azonban most a mérleg nyelve a zeneipar felé billen" - tette hozzá a két szakember.

Martin Kretschmer és Paul Stepan közölte, hogy csak remélni tudják, hogy az Európai Parlament, illetve az egyes tagországok végül nem fogják támogatni és elfogadni a javaslatcsomagot. Az Európai Uniónak ugyanis nem lehet az a feladata, hogy a vásárlók, valamint a kreativitás és az innováció költségeire még nagyobb forgalmat és bevételt biztosítson néhány profitéhes cég számára. Mindenesetre jó jel, hogy az Európai Parlament egyszer már elutasította a szerzői jogvédelem időtartamának meghosszabbítását, és a brit kormány hasonlóképpen döntött tavaly júliusban. Az is jelzés értékű, hogy a Sound Copyright online petícióját eddig már 13 100 személy írta alá.

A reformterveket Charlie McCreevy, az Európai Unió (EU) belső piacokért felelős biztosa jelentette be Brüsszelben a bizottság ülésén. A szerzői jogvédelem meghosszabbítását támadták a fogyasztóvédők és Viviane Reding, az EU távközlési biztosa is, mondván a hosszabb jogvédelem csak a nagy és ismert művészeknek jelentene több bevételt, a kisebbeknek nem. Ráadásul a meghosszabbítás nehezítené a zeneterjesztést és a kulturális archiválási programokat is indokolatlanul megdrágítaná.