Botladozik az elektronikus cégeljárási rendszer

A hetekben előfordult olyan eset a Pest Megyei Cégbíróságnál, amikor szabályszerűen benyújtott kérelmet utasítottak el állítólagos hiányosságok miatt - tudta meg a Napi. A hibáért a valóságban nem az ügyfél volt a felelős, hanem a bejegyzési kérelem elbírálása során eljáró állami szervek.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) elmondták: valóban előfordult a rendszerben hiba, augusztus 12-én munkakezdéstől augusztus 13-án 15 óra 30 percig nem működött az adó- és KSH- számok kiadása. A hiba oka az volt, hogy az online céginformációs rendszer fejlesztője, a Microsec Kft. által üzemeltetett központi szerverek az indítást követően meghibásodtak. Miután ez kiderült, az üzemeltető megkezdte a hiba elhárítását - egy új konfiguráció telepítésével -, így másfél nap múlva helyreállt a rend.

A hibát az új szerverek beállításával sikerült helyrehozni, ezek megbízhatósága a jövőben várhatóan biztosítja az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer folyamatos üzemét - közölték az IRM-nél. A szaktárca ugyanakkor tagadta az arról szóló információt, amely szerint előfordult olyan eset, amikor adószám hiánya miatt - tehát nem az ügyfél hibájából - utasítottak vissza szabályos bejegyzési kérelmet. A minisztérium szerint sem adószám, sem KSH-szám hiánya miatt nem utasított el a cégbíróság beérkező kérelmet, a problémát úgy hidalták át, hogy azok hiányában is bejegyezték az érintett cégeket (ezt bizonyítja az is, hogy úgy tudjuk, a Fővárosi Cégbíróság vezetője saját illetékességi területén elrendelte az adószám nélküli kérelmek bejegyzését a fennakadások alatti időszakban).

A hiba korrigálását követően az adószámokat és a KSH-számokat a Microsec automatikusan rögzítette az ügyfelek adatai között. Az ilyen esetek a cégbíróság illetékességi körébe tartoznak, amelyekről ugyan tud az IRM, de semmilyen elszámoltatási jogosítványa nincs - tették hozzá a minisztériumban.

Az említett eset csak egy az olyan közkézen keringő történetek közül, amelyek az egyszerűsített elektronikus cégeljárás botladozására utalnak. Továbbra is fennáll többek között az az ellentmondás, amely szerint a bejegyzéshez szükséges az ügyvezetői aláírás, miközben az APEH adatlap XML-ben van (s amelynek aláírása így nehézkes elektronikus úton). A megkérdőjelezhető szabályozási megoldás miatt ügyvédi körökben bevettnek számít az a gyakorlat, hogy az áfanyilatkozatot kitöltetik, majd azt mellékletként csatolják. Az IRM-től ezzel kapcsolatban azt a választ kaptuk, hogy a cégvezetők áfanyilatkozatra vonatkozó aláírási kötelezettségének megszüntetése érdekében jogszabály-módosítás készül.

Az elektronikus cégeljárás nemcsak a technikai megoldások terén néz szembe kihívásokkal. Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás hivatalosan "egyórás" határideje a valóságban a Magyar Államkincstár lassú ügymenete miatt akár több napot, sőt akár egy hetet is igénybe vehet. Az IRM, a kincstár, illetve az APEH között az elektronikus cégeljárás további gyorsítása ügyében már történtek egyeztetések, azonban teljes körű megoldást csak a központi elektronikus közműrendszerben megvalósítandó elektronikus fizetés biztosít majd - tudtuk meg a minisztériumtól -, de a bevezetése időpontjáról a tárca nem tudott információval szolgálni.